Kép

Törzs

A romantikus részleteket is mutató klasszicista, egyemeletes, részben nyereg-, részben lapos manzárdtetővel fedett kastély északnyugat-délkeleti irányban hosszan elnyúló fő tömegének parkra néző, főhomlokzati középrizalitját timpanonnal lezárt hatoszlopos portikusz hangsúlyozza. A főhomlokzatot közép és oldalrizalitok tagolják, amelyeket hattengelyes szárnyak kötnek össze. Az oldalirazilatok és az északnyugati oldalrizalit meghosszabbításából létrejött hátranyúló szárny romantikus jegyeket mutat. A kastély főtömegéhez hasonló nagyságú, hátsó, udvari szárny az előbbire merőlegesen, annak középvonalától délkeletre sima törzsű dór oszlopok tartotta kocsiáthajtó közbeiktatásával indul. Északkeleti harmadánál T alakban egy további rövid, délkeleti irányú szárnnyal bővül. Az udvari szárnytól északra és északkeletre helyezkednek el a részben szintén egyemeletes egykori kiszolgáló épületek.

A mai épület magja feltételezések szerint egy kis, földszintes épület volt manzárd-emelettel, amelyet a Galántai Fekete család építtetett a 18. században.  A Galántaiak után Fót Csekonics József kezére került. A Károlyiak Csekonics Józseftől 1808-ban vásárlás útján jutottak ehhez a birtokhoz. Gróf Károlyi József özvegye, gróf Waldstein-Wartenberg Erzsébet úgy látta, hogy az ország közepén, a jelentős fejlődésnek indult Pest-Buda közelében érdemes támaszpontot kialakítani. A fóti uradalmat fiainak, Istvánnak, Lajosnak és Györgynek vásárolta. Gróf Károlyi István 1821-ben, nagykorúsága idején örökölte a fóti birtokot, s vele a kastélyt. Az 1830-as évek első felében id. Heinrich Koch tervei szerint végrehajtott bővítés után a kastély park felé néző tömege elé timpanonnal koronázott, hatoszlopos portikusz épült. A kastély főtömege a rövid oldalakon egy-egy földszintes bővítménnyel egészült ki, tetejükön egy-egy nagy terasszal. Valószínűleg ekkor épült a kocsiáthajtóval kapcsolódó, hátranyúló udvari szárny is. Egy 1843-ban megjelent folyóirat-illusztráció már mai alakjában mutatta a kastélyt: a korábbi földszintes oldalrészek helyén egy-egy rizalit épült.  Ybl Ervin szerint ezt a bővítést már Ybl Miklós tervezte. A későbbi szakirodalom is az ő véleményét ismétli. A fóti kastély azonban a fentiek miatt nem 1845-1849 között épült ki. Építésze pedig biztosan nem Ybl, hanem minden valószínűség szerint a már korábban is több kutató által tervezőnek tartott id. Heinrich Koch volt. Ybl Miklós forrásokkal igazolhatóan 1845-1846-tól irányította a kastély bővítését. Ez persze nem zárja ki, hogy a homlokzatdíszítés részleteinek kialakításában, valamint a belsőépítészeti befejező munkákban jelentősebb szerepet vállalt.  A fóti kastéllyal eddig kapcsolatba hozott tervek közül csupán egyetlen egy alaprajz mutat a ma is álló épülettel olyan rokon vonásokat, amelyek alapján nagy valószínűséggel a kastély átalakítási, bővítési tervváltozatának tekinthetjük. Károlyi István uradalmi építészeként Ybl Miklós minden bizonnyal még többször is átalakította a kastélyt. Ezen munkák során a kastély Koch által 1843-ig tervezett külseje alapvetően nem változott meg, inkább belsőépítészeti modernizálásokról, felújításokról lehetett szó, amelyek további kutatást igényelnek. A kastély északnyugati oldalán épült terasz fölé az 1850-es évek végén, legkésőbb 1868 előtt félnyeregtetővel fedett, oldalt nyitott verandát emeltek. A tetőt karcsú négyszögvasak tartják, amelyeket a historizmusra jellemző módon spiáterből készült romantikus tagozatokkal díszítettek fel. Mára a díszítő tagozatokból alig maradt, a pergola életveszélyes állapotba került, ezért körülkerítették

Az 1950-es és 1960-as évek fordulóján végrhajtott nagyszabású átalakítás és bővítés során csak a homlokzatok megőrzésére törekedtek, így a kastély két legreprezentatívabb belső tere, a sárga vagy nagy szalon és a nagy könyvtár egy-két szerkezeti részlettől eltekintve teljesen elvesztette eredeti megjelenését. A belső terek díszítése csupán néhány helyiségben maradt meg. Ezek közül a leglátványosabb az egykori ebédlő, amit a műmárvány felületek után ma márványteremnek neveznek. A terem a délkeleti oldalrizalit majdnem egészét elfoglalja. Itt még a nyílászárók díszítése is megmaradt, s szerencsénkre a táblás parkettát az eredeti nyomán újították fel. A mennyezet Wendland János készítette 1842-es, 1843-as festése, stukkódísze és a csillár szinte a csodával határos módon megmaradt.

Ritoók Pál

Bibliography

Bierbauer Virgil: A magyar klasszicizmus korának kastélyai. I. Fót és Gyömrő. Magyar Művészet III. (1927) 465-475.

Rados Jenő: Magyar kastélyok. Budapest, 1939. 61., CXXV., CXXVIII. táblák

Zádor Anna-Rados Jenő: A klasszicizmus építészete Magyarországon. Budapest, 1943. 52-53.

Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956. 17-19. 9-15. képek

Szabó Erzsébet-Zádor Anna: Fót. In: Dercsényi Dezső (szerk.): Pest megye műemlékei I. Budapest, 1958. 369-370.

Fülöp Csilla-Ritoók Pál: A fóti Károlyi-kastély története In: Benczédi Sándor (Szerk.): Tusnad 1996. A műemlékvédelem elméleti és gyakorlati kérdései. Sepsiszentgyörgy, 1997. 119-122.

Ritoók Pál: Adalékok a fóti kastély építéstörténetéhez In: Buda Attila-Ritoók Pál (szerk.): A fóti templom és a romantika építészete. Budapest, 2007. 202-208.

Tervezés ideje
1844 - 1846 után
Építés ideje
1830 - 1868 körül
Mai településnév
Fót
Korabeli cím
Fót
Mai cím
Vörösmarty Mihály tér 2.
Építtető
Károlyi István gróf
Tervező
Heinrich Koch, Ybl Miklós
Tervek levéltári jelzete
Épülettípus
kastély
Geofield
Leaflet Map data © Google