Főoldal
Az Ybl Miklós Virtuális Archívum több mint száz épületet mutat be részletesen a 19. század második fele meghatározó magyar építészének alkotásai közül.
Honlapunk alapját Ybl Miklósnak Budapest Főváros Levéltárában őrzött terv- és iratagyatékaképezi. Célunk elsődlegesen a levéltárban fellelhető rajzi anyaghoz kapcsolódó különféle történeti dokumentumok összegyűjtése és közzététele volt. E virtuális archívumban így az Ybl-irodában alkotott tervrajzokon kívül archív fényképek, egykorú grafikák, a korabeli sajtó tudósításai, kritikái és a megépült vagy papíron maradt alkotásokra vonatkozó levéltári iratok között kutathat, böngészhet a látogató. A bemutatott művek többsége a hagyaték és levéltárunk adottságaiból fakadóan budapesti, de Ybl főbb vidéki kastélyai, középületei is helyet kaptak e honlapon. A válogatással igyekeztünk érzékelhetővé tenni az Ybl-életmű műfaji gazdagságát, léptékbeli változatosságát: egy pesti bérház közfal-áthelyezéseitől, valamint a tatai Esterházy-uradalom tarjáni majorsági épületétől az Operaház és a Budai Várpalota monumentális épületeiig terjed a bemutatott művek skálája. Ybl közel hatvan éves alkotópályájából fél évszázadot fog át a honlap: a debreceni református kistemplom 1841. évi, Pollack Ágostonnal közösen jegyzett tervtől az 1890-es budapesti Podmaniczky utcai Hornig-bérházig, Külön menüpont alatt gyűjtöttük össze az Ybl Miklós tanulmányaira, életútjára, építészetének egykorú recepciójára, s kultuszának kezdeteire vonatkozó dokumentumokat.
Német Színház átalakítása
1840 - 1847
A mai Vörösmarty téren állt egykor a Pesti Királyi Városi Német Színház épülete, melynek építését Johann Aman tervei szerint, Pollack Mihály kivitelezésében 1807-ben kezdtek meg. Az 1812-ben megnyitott színházépülethez a Duna felől csatlakozott a Pollack Mihály tervei szerint felépített Vigadó épülete. A színházépület már az 1838-as árvíz során megsérült, 1847.
A Magyar Nemzeti Múzeum épülete 1837-1846 között épült fel Pollack Mihály tervei alapján. Ybl Miklós 1832-1835 között dolgozott Pollacknál, biztosan tudható azonban, hogy 1840-ben – Ybl müncheni tartózkodása idején – Pollack feladatot adott neki a múzeummal kapcsolatban: készítse el a díszterem kifestési tervét.
Azonosítatlan tervek
1841 - 1891
Ezen az aloldalon a Budapest Főváros Levéltárában őrzött Ybl-tervhagyatéknak azon lapjaiból teszünk közzé egy bő válogatást, amelyeket eddig sem a hagyaték rendezői, sem a szakirodalom nem tudott konkrét épülethez kötni.
Református kistemplom átépítése, Debrecen
1841 - 1843
A 18. században épült templom állaga a 19. század derekára annyira leromlott, hogy fontolóra kellett venni alapos átépítését. 1842 januárjában Ybl Miklós és az akkor vele társas viszonyban álló Pollack Ágoston felmérette az épületet, majd a következő évben terveket készített. A várhatóan magas költségek miatt azonban az átépítés elmaradt.
Károlyi Sándor az egykori bencés templom és kolostor középkori épületegyüttesét alakíttatta át, amikor a török kiűzése után ferenceseket telepített le Kaplonyban. Az 1711-1737 között barokk stílusban átalakított épületeket 1834-ben súlyosan megrongálta a környéken pusztító földrengés.
Károlyi István gróf kastélya, Fót
1844 - 1846
A romantikus részleteket is mutató klasszicista, egyemeletes, részben nyereg-, részben lapos manzárdtetővel fedett kastély északnyugat-délkeleti irányban hosszan elnyúló fő tömegének parkra néző, főhomlokzati középrizalitját timpanonnal lezárt hatoszlopos portikusz hangsúlyozza. A főhomlokzatot közép és oldalrizalitok tagolják, amelyeket hattengelyes szárnyak kötnek össze.
Károlyi György gróf kastélya, Fehérvárcsurgó
1844 - 1858
A Hochburg család barokk kastélyát először a Perényi család építtette át, majd a Károlyi család tulajdonába kerülve mai elrendezésének fő jellegzetességeit Koch Henrik tervei alapján, Ybl Miklós vezetésével 1844-től nyerte el. A tervezés folyamata már 1834-ben, a kiterjedt angolpark kialakításának beindításával megkezdődhetett.
A fóti plébániatemplom a magyar romantikus építészet legkiemelkedőbb egyházi épülete. Gróf Károlyi István (1797–1881) megbízásából a még pályája elején állt Ybl Miklós tervezte meg. Károlyi Rómában került kapcsolatba a nazarénus művészekkel, akik az egyházi festészetet a kora reneszánsz hagyományai alapján kívánták megújítani.
Az itáliai reneszánsz villaépületészet Andrea Palladio nevéhez köthető típusát kivételes eleganciával megidéző főépület föltételezhetően a Draskovich család barokk kastélya földszintjének részbeni megtartásával épült 1847-ben, de 1850. évi leltára szerint "még befejezetlen".
Unger Henrik bérháza
1852 - 1853
A két részből álló telek családi örökség részeként és vásárlással 1847-ben került a gazdag és művelt Unger Henrik (1809–1877) tulajdonába. Az építész személyének kiválasztásában fontos szerepet játszottak az emberi kapcsolatok. Az építtető Antal nevű testvére Pollack Mihálynak, Ybl mesterének egyik lányát vette feleségül.
Diadalkapu, pavilon
1852 - 1857
Az Ybl- hagyatékban az 1850-es évekből két alkalmi díszépítmény terve is megtalálható. Az első az 1852. június 4-én Pest-Budára érkezett uralkodót, Ferenc Józsefet köszöntötte. A romantikus modorú kapuzat a fóti templom részletképzését idézi, ami nem meglepő, hiszen ekkor ez volt az építész fő feladata. Ugyanekkor már dolgozott első jelentős pesti bérházán, a ma is álló Unger-házon (V.
Az ösküi kerek templom a 11. század végén épült. A török időkben kipusztult települést a 18. század elején a birtokos Zichy család alapította újra és ekkor állították először helyre a templomot. Jellegzetes tetőformáját is ekkor kapta, és feltehetően egy kis harangtornyot is elhelyeztek a tetején, mely 1846-ban még állt. A 19.
Pollack Mihály (1773-1855) építész Eger Magdolnával 1808-ban kötött második házassága révén jutott Tahiban és Tótfaluban szőlőbirtokhoz, és az ehhez tartozó egyéb ingatlanokhoz. Az 1810-es években klasszicista stílusban építette át a présházat, mely alatt dongaboltozatos pince állt. Az épület - padlófűtéssel ellátva – már hosszabb tartózkodásra is alkalmas volt.
Az egyemeletes, loggiákkal díszített homlokzatú, tornyos, 16-18. századi eredetűnek mondott Károlyi-kastélyt a 19. század folyamán többször átalakították, az átalakítások egy része Ybl Miklós nevéhez köthető. A kastély korábbi állapotát egy 18. századi felmérési rajzról, illetve több összeírásból ismerhetjük. A 19.
Nemzeti Lovarda és Nemzeti Tornacsarnok
1857 - 1858
A Nemzeti Múzeum körüli kert-negyedben már Ybl épülete előtt több mint fél évszázaddal is álltak lovagló helyek. 1827 júniusában a Múzeum telkének északkeleti sarkára került a Nemzeti Lovagló Iskola. 1830 februárjában megalakult a Lótenyésztő Társaság, amelynek jogutódaként 1835-ben létrejött az Országos Magyar Gazdasági Egyesület.
Színháztervek, Debrecen
1858 - 1860
A debreceni színház tervezésével Ybl több éven át foglalkozott, számos tervváltozatot készített. Első terveit 1858 után készíthette, amelyeket a következő években továbbiak követtek. Két variáns a Cegléd (ma Kossuth) utca kiszélesedő középrészéhez készült.
Fürdőtelep, Balatonfüred
1858 - 1869
Nyári színkör. A nyári színház épülete a fürdőtelep angolparkjában, a mai kiserdei teniszpályák helyén állt. A Kisfaludy Sándor alapította, 1831-től működő első füredi színház állapota az 1840-es évek közepére aggasztóvá vált. Ekkor merült fel az igény egy szellősebb nyári színpad megépítésére.
Római katolikus plébániatemplom, Nagycenk
1860 - 1864
A nagycenki plébániatemplom építésére szóló megbízást Ybl Miklós 1860 februárjának első napjaiban személyesen Széchenyitől kapta. Erről Széchenyi Hollán Ernőnek így ír: „Mert Ibel vagy tán Ibi Miklós megtudván, hogy nekem „templom" kell, tüstént felrándult, és azzal (...) már megegyeztem.
A Nemzeti Lovarda Pesten 1858 januárjában nyitotta meg kapuit, amelyhez Ybl két elrendezési változatot készített. Első elképzelésében a kerítéssel közrefogott lovaglótér mögé helyezte a kiszolgáló tevékenységek tereit.
A tatai Esterházy uradalomhoz tartozott Tarján községben található majorság egy épületéhez Ybl 1860-ban készített átalakítási és bővítési tervet gróf Esterházy Miklós számára. A korábbi épület pontos helyéről és építésének koráról, Ybl tervei szerint történt átalakítása tényleges megtörténtéről, az épület későbbi sorsáról nem rendelkezünk adatokkal.
Budai Takarékpénztár székháza
1860 - 1862
A Lánchíd 1849-es és az Alagút 1857-es átadása után alakult ki a budai rakpart mellett a téglalap alaprajzú, kicsit szűkös Lánchíd tér. A Budai Takarékpénztár és a Magyar Tudományos Akadémia épületei a magyarországi neoreneszánsz építészet legkorábbi alkotásai voltak, sajnos az Ybl-épület ma már nincs meg. 1860.
A Sárbogárd-nagyhörcsökpusztai egykori kastélyt 1853-60 között Zichy Paulai Ferenc (1822–1909) gróf építtette, a kutatás legújabb állása szerint Wéber Antal építésszel. Az a tény, hogy az épület 30 terve az Ybl-hagyatékban található, ám egy részüket Wéber szignálta, többféle magyarázatra vezetett.
Az Akadémia palotájának tervezésére kiírt meghívásos pályázatra Ybl 1860 októberében kapott felkérést, amit valószínűleg a Károlyi családdal való kapcsolatának köszönhet, s ami pályájának és stiláris fejlődésének fordulópontján érte. Stiláris fejlődése a fóti templom érett és formagazdag romantikájától vezet a neoreneszánsz felé.
Wenckheim-kastély, Fás
1862 - 1863
Komárik Dénes Ybl e művét gótizáló romantikus kastélyépítészetének példái között tárgyalja, melynél a romantika festőibb építészeti elemei az erőteljes, lőréses torony és a meredek lépcsős oromzatok mellett háttérbe szorulnak.
Evangélikus templom, Kecskemét
1862 - 1865
A kecskeméti evangélikus gyülekezet 18. század végén épült első temploma helyén már az 1830-as években újat kívánt emelni. A templom építését 1850-ben határozták el, Yblt 1861-ben bízták meg a tervezéssel. Az elkészült terveken a költségek csökkentése miatt változtatni kellett. Az alapkőletétel 1862. július 9-én történt, ez alaklomból Székács József szuperintendens mondott ünnepi beszédet.
Ganz Ábrahám bérháza
1862 - 1864
Ganz Ábrahám (1814–1867) vasöntőmester, a hazai nehézipar egyik megteremtője a fóti kastély munkálatai során került kapcsolatba Ybl Miklóssal. A kéregöntésű vasúti kerekéről egész Európában ismert gyáros az 1860-as évek elején gyárának és termékeinek állandó korszerűsítése mellett egy nagyszabású bérház emelését is tervbe vette. Az Akadémia területétől északra fekvő telekre Ybl Miklós 1862.
Ybl pályatársaihoz hasonlóan nemcsak új épületeket tervezett, legalább tízegynéhány pesti bérház átalakítása is az ő nevéhez fűződik. Az egykori Váci út és Lázár utca sarkán egyenlőtlen szárú trapéz alakú telken álló házat Balassa János (1814–1868) sebész, a korszerű magyar sebészeti oktatás és gyakorlat megteremtője, 1858-tól az MTA tiszteleti tagja számára stilizálta.
Az egykori Hatvani (ma Kossuth Lajos) és a Szép utca sarkán egy kétemeletes palota állt, melyet 1828-29-ben gróf Cziráky József számára Hild József épített. Az épületet 1859-ben vette bérbe a Széchenyi István által alapított Nemzeti Kaszinó, majd 1871-ben meg is vásárolta. Ezt követően bízták meg Yblt a palota átalakításával.
Festetics György gróf palotája
1862 - 1865
Ybl Miklós első pesti palotája Festetics György grófnak (1815–1883) készült, aki 1860-ban Vas megye főispánja, majd 1861-től főrendiházi tag lett. A gróf ekkor határozta el, hogy a Nemzeti Múzeum közelében építteti fel otthonát az iker-fővárosban. A múzeum díszterme 1848-ban a felsőház, míg 1861-ben a képviselőház üléseinek színtere.
Károlyi-kastély, Parádsasvár
1862 - 1885
A debrő-parádi birtok számos történelmi család, köztük a Rákócziak, majd a Grassalkovichok kezén is megfordult. A helybeliek a talajból feltörő gyógyvizet már a 18. században ösztönösen használták gyógyításra. A birtokot 1825-től Kaán Henrik Sámuel és társa, Szitányi Ullmann Móric, a reformkor egyik nagyvállalkozója vette bérbe.
A kastély elődjét Zichy Imre és felesége Erdődy Terézia 1722-25 között építtette, kápolnáját 1727-ben szentelte föl a veszprémi püspök. Első átépítésére 1775-ben került sor az épület hátsó homlokzatán elhelyezett márványtábla szerint. Ybl az épületet 1863-ban egy tűzvész után építette át, Széchenyi István közvetlen baráti körébe tartozó Waldstein-Waltenberg János megbízásából.
A gyulai származású Geist Gáspár (1817–1872) édesapjától kádármesterséget tanult, majd vándorlásai során Bécsben Milly gyertyagyárában elleste a sztearingyertya-gyártás fortélyait. A negyvenes évek elején egy hasonló elven működő pesti üzem vezetője lett. 1844-ben pesti polgár, majd a következő évben feleségül vette Molnár József (1792?–1882) mészárosmester lányát.
A Magyar Tudományos Akadémia 1859-ben látványos megemlékezést szervezett Kazinczy Ferenc (1759-1831) születésének 100-ik évfordulója alkalmából. Ez a megemlékezés egyike volt a legkorábbiaknak azok közül, amelyeket az MTA kezdeményezett és az abszolutizmus erejének megtörését célozták.
Károlyi Alajos (Károlyi Lajos) gróf bérháza
1863 - 1867
Ybl először Károlyi Lajos (1799-186?), majd fia, Alajos (1822-1889) megbízásából készítette el a mai Pollack Mihály tér 10. szám alatt álló telekre palotájuk terveit. A palota 1863-1868 között épült fel. A Károlyi család tulajdonában lévő, a Nemzeti Lovardával határos telek a Pollack Mihály tértől a Szentkirályi utcáig húzódott.
Károlyi Alajos (Károlyi Lajos) gróf palotája
1863 - 1879
A palotát Ybl Károlyi Lajos megrendelésére kezdi el tervezni 1863-ban, majd fia, Alajos gróf megbízásából folytatja. Az épülethez több terv készül, a koraiak mind egybefogottabb tömegképzést mutatnak, felvetődhet, hogy az épület legjellegzetesebb elemei, a rizalitot koronázó franciás jellegű, meredek hasáb alakú manzárdtetők a megrendelő kifejezett ösztönzésére születtek meg.
Magyar Tudományos Akadémia bérháza
1863 - 1864
Az Akadémia palotája végleges helyének meghatározása után nyilvánvalóvá vált, hogy a rendelkezésére bocsátott telektömb nagyobb a palotához szükséges területnél, ezért Henszlmann Imre már az építési programban is foglalkozott egy bérház felépítésével, amelyben azonban nem csak lakásokat, hanem közösségi tereket is el kívánt helyezni olyan kulturális ágazatok számára, mint a képzőművészet és a z
Pest város tanácsa 1863. január 9-én járult hozzá, hogy Dlauchy Károly lakatosmester Mészáros utca 23. számú telkét kettéválasszák. A telek a mai Vámház körút és Lónyay utca sarkán található. Ybl először a saroktelekre tervezett kétemeletes bérházat, amelynek építési engedélyét a városi tanács 1863. február 17-én adta ki.
Az igényes gazdasági épületet Ybl Miklós a dobozi Wenckheim uradalom számára tervezte, a tervet 1863. november 15-én írta alá. Az épület T alaprajzú. Az alápincézett négyszintes fő épülettömb belső terét két hajóra osztják a pillérek, homlokzatait lizénák tagolják és egyenes záródású ablakok törik át.
Rác fürdő
1864 - 1870
Budapest világhírű fürdőkultúrája a Gellérthegy és a Duna vonalában húzódó törésvonal mentén fakadó gyógyhatású hévforrásokra támaszkodik. A budai alsó hévizek által táplált gyógyfürdő helyén már a török kor előtt is állt fürdő.
A Kecskeméti utca 10. szám alatt állott a Csekonics József részére Hild János tervei alapján 1797-ben épített palota. Az 1838. március 15-i pesti árvíz idején a palota oly mértékig rongálódott meg, hogy az ekkor teljesen összedőlt hátsó – Magyar utcai telekhatárral is rendelkező – udvari végére Pollack Ágostonnal egy új épületrészt terveztetett a tulajdonos.
Képviselőház és felsőház, Bécs
1864 - 1865
A Bécsben építendő országház tervezésére meghívásos pályázatot írtak ki. Anton von Schmerling osztrák államminiszter 1864. július 29-én a Helytartótanácshoz írott levelében azt kérte, hogy a erre a feladatra ajánljanak neves magyar építészeket.
Károlyi István gróf palotájának átalakítása
1865 - 1870
A Veres Pálné (korábban Zöldfa) utca 12. és az Irányi (korábban Kalap) utca 25. címek alatt, a két utca sarkán egykor álló klasszicista saroképület 1858-ban került Károlyi István tulajdonába. Az alápincézett, egyemeletes, körülépített udvarú lakóház átalakításhoz Ybl 1865-ben készített terveket.
Ideiglenes Képviselőház
1865 - 1866
A reformkorban a képviselők Pesten szándékoztak felépíteni az új országházat. Tervezésére 1844-ben pályázatot írtak ki, ám a királyi udvar az elképzelést nem támogatta. A következő lehetőség 1860-ban, az októberi diploma kiadásával kínálkozott.
Ferencvárosi római katolikus plébániatemplom
1865 - 1881
Pest Ferencváros külvárosának első, falusias templomát 1822-ben emelték, de a városrész 1865-re kinőtte. Az új, jóval nagyobb templom tervezésére három építészt is felkértek, elsőként Feszl Frigyest, majd Ybl Miklóst és Steindl Imrét. A két utóbbi Friedrich Schmidt-tanítvány közül Ybl neoromán, Steindl neogótikus templomot képzelt el, végül Yblt kérték fel a templom megtervezésére.
Kisebb pesti építkezések
1866 - 1870
Ybl Miklós és irodája a korszak legjelentősebb épületeinek tervezésében és kivitelezésében vettek részt, neve a Bazilika, az Operaház vagy a Várkert bazár kapcsán vált ismertté. Az iroda működése, Ybl munkássága természetesen nemcsak e nagy állami megbízásokból tevődött össze, sok kisebb munka köthető a nevéhez.
Pesti Hazai Első Takarékpénztár székháza
1866 - 1868
Az épület historizáló neoreneszánsz stílusú, néhány helyen klasszicizáló részletekkel. A tizennyolc-tengelyes Károlyi Mihály utcai és a huszonkét-tengelyes Reáltanoda utcai homlokzatok legjellemzőbb részei a saroktorony, valamint a középrizalitok. A Károlyi Mihály utcai homlokzat középrizalitjának tengelyében nyílik a háromhajós, toszkán-dór oszlopokkal tagolt, keresztboltozatos kapualj.
Kovách László háza
1867 - 1867
Visontai Kovách László (1827-1889) a mai Veres Pálné utca 30. számú ház helyén korábban állt épület átalakítási terveinek elkészítésével bízta meg Ybl Miklóst. Kovách László Gyöngyösön született, apja földbirtokos volt. Jogot tanult, Pest megyében lett aljegyző.
Lipótvárosi plébániatemplom (Bazilika)
1867 - 1891
Magas teraszon emelkedő kupolás templom, két magas, karcsú nyugati toronnyal. Alaprajza görögkereszt alakú, a sarokban kisebb kupolákkal fedett kápolnákkal, a szentély köré épített, körüljárószerűen alakított sekrestyével. Nyugati homlokzatának fő motívuma a kannelurás korinthoszi fejezetű óriáspilaszterek közé fogott diadalív, felette gazdag szobordíszű timpanonnal.
Lánchíd Rt. székháza
1867 - 1869
Az új székházat Buda város tanácsának ösztönzésére építtette a Lánchíd Társulat 1867-ben, mert korábbi házának homlokfala a Lánchíd építése után kialakított utcaszabályozási vonalat átlépte. Ybl Miklós az engedélyezési terveken, amelyeket 1867. március 28-án nyújtott be, gazdagabb architektúrával ábrázolta az épületet. Az építkezést 1869-ben fejezték be.
Özvegy Pálffy Pálné Károlyi Geraldine az 1860-as években vásárolta meg a nagyméretű saroktelket Ybl Miklóstól és Wechselmann Ignáctól. 1867-1869 között épült fel bérpalotája, melyet Ybl irodájával terveztetett meg. Ybl 1867. július 13-án folyamodott építési engedélyért, melyet a tanács csak néhány észrevételezett hiányosság pótlása után adott meg.
Fest Vilmos (1815–1879) miniszteri osztálytanácsost, akadémikust a Bazilika 1868. január 22-i beomlását követően elrendelt vizsgálatba a közmunka- és közlekedésügyi miniszter delegálta. Feltehetően itt került közelebbi kapcsolatba egymással az építész és a megrendelő, aki szintén mérnök volt. Bécsben kezdett műegyetemi tanulmányait Pesten fejezte be.
Margitszigeti fürdőtelep
1868 - 1872
A Margitszigetet Lipót császár és király 1790-ben Sándor Lipót főherceg nádor mulatóhelyéül jelölte ki, amelyért az államkincstár bérleti díjat fizetett. Halála után József nádor birtokába került, aki a polgárok számára is nyitott pihenőhellyé kívánta alakítani. A 19.
Ybl Miklós 1868-ban Leitner Márk Lipót papírkereskedő számára neoreneszánsz stílusú bérházat tervezett a mai Szent István tér 15. szám alatti telekre.
Károlyi György gróf bérháza (1859-1868)
1868 - 1870
A korábban épült bérházzal kapcsolatban Ybl legkorábbi tevékenysége az udvari külső folyosó létesítése volt, 1868-ban. A külső folyosó az épület Üllői úti udvarában valósult meg, az engedélyt 1868. augusztus 27-én kapták meg az építkezésre. 1870-ben Ybl az akkor egyemeletes épületben kisebb átalakításokat tervez, és második emelettel bővíti az épületet.
A svájci származású vasöntőmester, Ganz Ábrahám (1814–1867), a magyar nehézipar egyik megteremtője vándorlásai során az osztrák fővárosból 1841 augusztusában érkezett a pesti Hengermalomba, ahol az első pesti kupolókemence felépítője, majd az öntöde vezetője lett. 1845-ben saját üzemet indított a Vízivárosban, amelyet folyamatosan fejlesztett bevételei visszaforgatásával.
Pest város tanácsa 1868-ban parcellázta ki a mai Akadémia utca - Széchenyi utca - Zoltán utca - Széchenyi rakpart közötti, a Steindl Imre utca által elválasztott két épülettömböt. Mindkét épülettömböt a Budapesti Építő Társulat szerezte meg és készíttetett terveket beépítésükre. A mai Széchenyi utca 2. és az Akadémia utca 10.
A nagyméretű, kétemeletes lakóház a Visegrádi és a Sziget utca sarkán épült fel, három telek területén. A közös homlokzat mögött három önálló épület állt, három udvar körül kiépítve. Az engedélyezési terveket az építtető nevében ketten írták alá: Ybl Miklós "építész" és egy Gyapay vezetéknevű, közelebbről ismeretlen személy. Az építési engedélyt 1869. szeptember 28-án adta ki a városi tanács.
Az egykori Ferenc József tér az 1830-as évek végére Hild József (1789–1867) koncepciójának köszönhetően Közép-Európa legszebb városi terévé alakult. A másfél évtized alatt egy tervezői gondolatban, klasszicista formában született munkák a reformkori Pest fokozatosan erősödő polgárosodásának reprezentatív köz- és magánépületei.
Lipthay Béla báró palotája
1869 - 1873
Az építtető Báró Lipthay Béla először Ybl Miklóst bízta meg a tervek elkészítésével. Ybl a három oldalról utcák által határolt telekre egyemeletes palotát tervezett a dunai oldalra, amelyhez kétoldalt földszintes szárnyak kapcsolódtak volna cour d’honneurt alkotva. A dunai homlokzat a Pollack Mihály téri Festetics-palota homlokzatképzésére emlékeztet.
Csekonics Endre gróf kastélya, Zsombolya
1869 - 1870
A Torontál vármegyében elhelyezkedő zsombolyai uradalmat 18. század végén báró Csekonics József (1754-1824) tábornok – a mezőhegyesi ménesbirtok alapítója – vásárolta meg a kincstártól. A birtok felvirágoztatását fia, János (1809-1880) kezdte meg, akit az uralkodó 1864-ben birodalmi grófi rangra emelt.
A 19. században jelentek meg Európában a nyári pihenésre szolgáló nyaralók, villák. Pest első villanegyede a század elején a Király utca folytatásában jött létre. A Városligetbe vezető főútvonal meghosszabbításában fokozatosan épült ki a mai Városligeti fasor.
Fővámház
1870 - 1874
A magyarországi vámszedés 19. századi történetében a legfontosabb lépés a kiegyezést követő évekre tehető. Az alapját jelentő törvények 1868-ban születtek meg. 1871-ben az adó és a vámhivatalokat szétválasztották, így 1872. január 1-től számítható a független magyar vámhivatali rendszer kialakítása.
Lónyay Menyhért villája
1870 - 1874
Lónyay Menyhért (1822-1884) politikai pályáját 1843-ban kezdte, amikor Bereg vármegye országgyűlési követe lett. 1849-50 között Párizsban élt, majd – miután kegyelemben részesült – hazatért. Ezután birtokai igazgatása mellett pénz- és hitelintézetek alapításával foglalkozott. 1867. február 20. – 1870. május 21. között az első Andrássy-kormány pénzügyminisztere, 1871.
Bókay János (1822–1884) orvosprofesszor bérháza kirí a Nemzeti Múzeum körüli mágnás- vagy palota-negyedben épült házak közül. Az ország akkori politikai központja körül az ország leggazdagabb arisztokrata családjai közül a Festeticsek, Károlyiak, Esterházyak, Zichyek építettek maguknak városi palotát.
A Rumbach Sebestyén utca és a Dob utca kereszteződésének északkeleti sarkán korábban egy egyemeletes klasszicista lakóépület állott, melyet Birly Flóris részére tervezett Hild József 1834-ben. Erre az épületre Birly Eduárd Ybl Miklóssal terveztetett egy ráépítendő második emeleti szintet, valamint a korábbi homlokzatot, illetve a földszint belső tereit is átterveztette.
1847-ben leégett a mai Vörösmarty téren álló Német Színház épülete. Helyette a mai Erzsébet téren építettek ideiglenes színházat, mely 1848-ban elpusztult. A második színházat 1853-ban építették fel immár kőből, ez 1870-ig állt fenn. E színház mellett épült fel a téren egy kis kioszk, Bihr József uzsonnázó pavilonja, mely egészen 1873-ig fennállt.
Bittó István (1822-1903) a Pozsony vármegyei Sárosfáról származott. 1848-ban képviselővé választották, a szabadságharc után bujdosni kényszerült, mígnem 1851-ben engedélyt kapott a visszatérésre és Somogy megyében telepedett le. Többször is országgyűlési képviselő, majd 1871-től – Horváth Boldizsár lemondása után – az Andrássy-kormány, később a Lónyay-kormány igazságügyi minisztere.
A település 1819-ben királyi adományozás révén vált a József nádor tulajdonává. A kastély 1820-1827 között Pollack Mihály tervei szerint épült fel. Ugyanebben készült el az első üvegház is a kastély mellett - az elegánsan egyszerű, funkcionális épület akkor az ország egyik legnagyobb ilyen építménye volt.
Dietl Lipót 1872-ben, 1978/1872. szám alatt kapott engedélyt a két különálló telek egységes terv szerinti, ikerházzal való beépítésére. A tervlapokon és az építési engedélyben is Ybl Miklós építész neve szerepel tervezőként. A két szabályos téglalap alakú telekre Ybl két tökéletesen tükörszimmetrikus házat tervezett.
Ybl Miklós Unger Emil építésszel együtt készítette az Andrássy út páros oldala Nagymező utca és Nyár utca közötti épülettömbjének terveit. Unger hirtelen halála lehetett az oka annak, hogy Ybl egyedül szignálta az épülettömb terveit.
Az egységes homlokzat mögött egyesített két épülettömb valójában hét házból áll. Unger Emil és Ybl Miklós is készített a Sugár úti Építő Vállalat számára terveket. Az építési engedélyt a tanács 1872. augusztus 10-én adta ki. A hét épület 1874 tavaszán már készen állt. Unger Emil az építkezés ideje alatt 1873-ban hirtelen meghalt, ezért Ybl Miklós vette át tőle a munka irányítását.
Pesti Hazai Első Takarékpénztár bérháza
1872 - 1874
Az impozáns méretű és megjelenésű historizáló neoreneszánsz stílusú ház a Kálvin tér, Múzeum és Baross utca által határolt szabálytalan alaprajzú telken épült. Az építési vállalkozó Kauser József volt. Az épületnek mind a Kálvin téri, mind a Baross utcai homlokzata 11 tengelyes volt.
Degenfeld-Schomburg Imre gróf palotabérháza
1872 - 1874
Az építtető Degenfeld-Schomburg Imre gróf (1810–1883) Degenfeld Miksa Kristóf (1766–1815) és Teleki Anna grófnő házasságából született. Imre azzal vívott ki magának közmegbecsülést, hogy az 1850-es években bátran kiállt a szabadságjogok mellett, s ezzel sokaknak példát is mutatott. Az egyik legjelentősebb tokaji szőlőbirtokosként ő alapította 1857-ben a Tokaj-hegyaljai Bormívelő Egyesületet.
Róth Zsigmond (1830-1885) üvegesmester, 1865-ben alapította meg önálló vállalkozását. Többek között az Ybl Miklós tervei alapján 1873-ban épített Fővámház, a régi Nemzeti Színház, a Vasudvar, és a Nyugati pályaudvar építkezésének az üvegese volt. 1877-ben pedig Lang Adolf bízta meg az épülő sugárúti Műcsarnok színes ólomüveg-ablakainak az elkészítésével.
A pesti görögök templomának Thalherr József-féle terveit Jung József alakította át, majd valósította meg 1791–1801 között. A két alacsony sátortetővel lezárt, az oromzatból alig kiemelkedő tornyokra 1862-ben órák kerültek. Az 1860-as évek derekán került sor a pesti Duna-part Lánchídtól délre eső szakaszának szabályozására.
Várkerti együttes: lakóházak, bazár, kioszk
1874 - 1879
A királyi vár alatt elterülő várkerti épület-együttes létrejötte Podmaniczky Frigyeshez köthető, aki 1873-ban lett a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnöke. A királyi vár alatti terület ekkor még külvárosi jellegű volt, míg Pest kiépítése – így az Aldunasoré is – előrehaladt.
A Budapester Bauzeitung egy 1880-as számában számol be arról, hogy Sárkány József törvényszéki elnök korábban megvásárolta az Apáczai Csere János és Dorottya utca elején, az Eötvös térre néző, régebbi, kétemeletes, tizenegy tengelyes Ferdinándy-féle házat, melyre Ybl Miklós 1874-ben egy emeletet épített rá és homlokzatát reneszánsz stílusban átalakította. Sárkány József 1874.
Magyar királyi Operaház
1874 - 1884
A 19. században a magyar közönség operaelőadásokat már a Rondellában, majd a Német Színházban is láthatott. A Nemzeti Színház az 1870-es években felváltva tartott drámai és operaelőadásokat, azonban az opera igényeinek egyre kevésbé felelt meg. 1872-ben Lónyay Menyhért miniszterelnök felkérésére a Nemzeti Színház igazgatója tervezetet dolgozott ki a „dalszínház” építésére.
Árvaház, Gyula
1874 - 1875
Az árvaház létesítése Wenckheim Krisztina grófnő (1849-1924) nevéhez fűződik. Édesanyja, Scherz Krisztina születése után nem sokkal meghalt, édesapja Wenckheim Antal József három évvel később hunyt el. A grófnő neveltetését három gyámja, köztük Göndöcs Benedek pusztaszeri apát, később gyulai plébános irányította. 1872. június 18-án házasságot kötött unokatestvérével, gróf Wenckheim Frigyessel.
Ybl Miklós hagyatékában található néhány tervlap, amely a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Rt. egykori Váci körút (mai Bajcsy-Zsilinszky út) 3. szám alatti bérház- és irodaépületének átépítésére, bővítésére vonatkozik. A Takarékpénztár fiókjait eleinte bérelt ingatlanokban nyitotta meg, de ahogy alkalmuk nyílt, saját ingatlant vásároltak.
E saroktelken a 19. század elején a térképeken egy kisebb U alaprajzú épületet láthatunk, melynek főtengelye a Ráday utca vonalára merőleges volt, és a mai saroktól kissé távolabb helyezkedett el. Károlyi György megbízásából Ybl Miklós 1875-1876-ban készített terveket a nagyméretű, szabálytalan alakú telek teljes beépítésére.
Wenckheim Frigyes gróf kastélya, Ókígyós
1875 - 1879
Gróf Wenckheim Frigyes (1842–1912) unokatestvérét, Wenckheim Krisztinát (1849-1924) vette feleségül. A házaspárnak több mint 100 000 hold birtoka volt az országban, köztük Békés megyében. Az ókígyósi uradalomban a gróf mintagazdaságot hozott létre. A kastélyát Ybl Miklós tervei alapján építtette fel.
Ybl a Rác fürdő bővítése és a margitszigeti fürdőkomplexum terveinek elkészülte után 1876-ban a fővárostól már mint fürdőépítési szakértő kapott megbízást a Rudas fürdő bővítési terveinek elkészítésére. Ybl újra több épületből álló nagyvonalú együttest tervezett, amelynek új szárnyai körülölelték volna a török fürdő fennmaradt nyolcszög alaprajzú kupolacsarnokát.
A négyemeletes, öttengelyes épület sokban hasonlított az első Róth-házhoz. Ennek homlokzatán is az első és a negyedik emelet alárendeltebb szerepet játszott, mint a második és a harmadik. Ez utóbbiakat, a két szélső tengelyt közrefogva, óriáspilaszterek kapcsolták egybe. Ugyancsak a két szélen, a második és harmadik emeleti ablakok között, medaillonokban egy-egy mellszobor kapott helyet.
Eötvös József szobrának talapzata
1877 - 1878
1871. február 2-án 58 éves korában elhunyt báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke. Pest város közgyűlése már a hónap végén elhatározta, hogy méltóképpen megörökíti az író és államférfi emlékét, a szobor felállításának ügyét pedig az Akadémiára bízta. A testület március végén gyűjtést indított.
Danubius kút
1879
Egykor három Ybl alkotás díszítette a Kálvin teret. Az 1860-as évek első felében készült el Geist Gáspár négy közterületre néző háromemeletes bérháza a tér belvárosi oldalán. Átellenben a Pesti Hazai Első Takarékpénztár négyemeletes iroda-bérháza egy évtizeddel később épült. Ybl Miklóst már korábban is foglalkoztatta a gondolat, hogy Budapest főbb tereit egy-egy kúttal díszítse.
Az újpesti római katolikus egyház története 1833-ra nyúlik vissza, amikor a mai Baross utcában kápolnaépítésbe fogtak. A Károlyi István támogatásával felépült kis templom az 1880-as évekig állott fenn. Eleinte a fóti plébánia alá tartozott, majd 1870 februárjától önállóságot kapott.
Károlyi Alajos kisebb megrendelésekkel is fordult Yblhez, így többek között a Pozsony megyei Stomfán (ma Stupava, Szlovákia) lévő kastélyán is eszközöltetett vele átalakításokat. A stomfai kastély 1868-ban került a Károlyi család tulajdonába.
Királyi palota
1880 - 1891
A kiegyezés után világossá vált, hogy a budai királyi palota elégtelen az udvari reprezentáció megnövekedett követelményeinek kielégítésére. Bővítése, illetve magának a gondolatnak a kiérlelése ténylegesen több lépcsőben történt. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1880. július 1.-i ülésén feliratot fogalmazott meg Ferenc Józsefhez a királyi palota bővítéséről. Eszerint a 18.
Fölsinger Rezső bérháza a Sugárút, az 1885-től már Andrássy Gyuláról elnevezett út belvároshoz legközelebb eső szakaszán, nem messze Ybl egyik főművétől, az Operától épült. Éppen akkor, amikor amúgy is rendkívüli nyüzsgés volt a környéken. 1876-ban ugyan megnyitották a Sugárutat, de a telkek iránt az akkori gazdasági válság fokozatos enyhüléséig lanyha volt az érdeklődés.
Az Eötvös-szobor talapzatának megtervezése után Ybl Miklóst egy másik hasonló feladat is megtalálta, amely szintén a Duna-parton valósult meg. A Petőfi Sándor szoborbizottság 1860-ban magánkezdeményezésre, Kemény Zsigmond (1814–1875) lakásán alakult Reményi Ede (1828–1898) hegedűművész elnökletével.
Erzsébet sósfürdő
1881 - 1882
Az Erzsébet Sósfürdő a mai Tétényi úti Szent Imre kórház területén állt, itt tárták fel az Erzsébet -, az Ilona- és a Hunyadi Mátyás-forrást. Ettől délre, a Tétényi út nyugati oldalán további öt forrás működött. A budai keserűvizekről először Franz Schams tett említést Buda városáról írt könyvében 1822-ben.
1858. május 5-én gróf Károlyi István 150 magyar hold földet ajánlott fel a fóti uradalmához tartozó rákospalotai földekből a Magyar Gazdasági Egyesület használatára, és egy földműves iskola létrehozására. A testület ezt Károlyi iránti hálából Istvánteleknek nevezte el. Az 1869-től folyamatosan kiépülő istvántelki majorságban 1875-ben fiúotthont és mezőgazdasági szakiskolát nyitottak.
Kreische Antal bérháza
1882 - 1883
A háromemeletes épület a Paulay Ede (egykori Szerecsen) és a Dalszínház utca sarkán fekvő telken épült fel Brunhuber és Paulheim építészek vezetésével. A Dalszínház utcai négy, a Paulay Ede utcai homlokzat kilenctengelyes. A Dalszínház utcai homlokzat (ez tekinthető főhomlokzatnak) tengelyekit ikerablakok alkotják, a szélső tengelyek enyhe kiülésű sarokrizalitokat képeznek.
Ybl Miklós hagyatékában harminckilenc olyan tervlap található meg, mely gróf Széchenyi Béla budai palotájának építéshez készült. A tervcsomagban található három különféle gondosan kidolgozott alaprajz, melyek mindegyike bravúros megoldást kínál a trapéz alakú, elméletileg rossz adottsággal bíró telek beépítésre.
Tabáni bölcsőde
1883
Az intézmény Tabán területén való felállítását többen már 1880-ban szorgalmazták, mivel itt elsősorban szegényebb családok laktak, és a gyermekhalandóság aránya kiugróan magas volt. 1884. május 11-én adták át a "tabáni bölcsőház" épületét. Az eseményről több lap is beszámolt.
Arany János (1817-1882) költő síremléke a budapesti Fiumei úti sírkert 14. parcellájának sarkán áll. Síremléke 1884-re Stróbl Alajos szobrász és Gerster Kálmán építész tervei szerint valósult meg, a síremlékhez azonban Ybl Miklós hagyatékában is találunk terveket, ahol két tervlap maradt fenn itt a síremlékkel kapcsolatban.
Gloriett
1884
Zsigmondy Vilmos (1821–1888) bányamérnök, akadémikus 1868-tól indult kitartó munkája nyomán gyógyforrást tárt fel a Városligetben, amelyre a későbbiekben artézi fürdő, a Széchenyi fürdő elődje települt.
Ybl Miklós delegált tagként vett részt a Városligetben rendezett 1885-ös Országos Általános Kiállítás előkészítését és koordinálását irányító bizottság munkájában. A későbbiekben az építészeti ügyekért felelős szakbizottság elnökeként mintegy száz kiállítási épület építészeti kérdéseiben hozott döntést tucatnyi ismert kollégájával.
Ybl Miklós bérházai
1885 - 1886
Az 1884-ben megnyitott Operaház környékén a régi fényképek tanúsága szerint még évekkel később is kisvárosias házak sorakoztak. Ybl Miklós az Opera jobb oldalán, az Andrássy úti saroktelek után következő két házhelyre nyilvánvalóan befektetési céllal két neoreneszánsz stílusú négyemeletes bérházat épített.
Frölich Gusztáv háza
1889 - 1890
Frölich Gusztáv (1837-1891) ma is álló, Erzsébet körút 35. szám alatti háza Ybl Miklós tervei alapján 1889-ben épült fel, Kauser János kivitelezésében. Bár a szakirodalomban általában Ybl irodáját, illetve Kauser Jánost nevezik meg tervezőnek, Frölich életrajzát ismerve, feltételeznünk kell Ybl személyes közreműködését is.
Rákospalotán 1884-ben alakult önálló lelkészség Beller Imre lelkész vezetésével, aki 1889-ben létrehozta a Templomépítő Bizottságot. Feltehető, hogy Ybl Miklóst a tervek elkészítésére az itt 1808 óta birtokos Károlyi család kérhette fel. Ybl 1891. január 22-én meghalt. A ma álló templom építését 1891. augusztus 2-án szavazták meg egy helyi gyűlésen. A Templomépítő Bizottság 1896.
A Terézvárosban, a Podmaniczky utca 7. szám alatt álló bérház építési engedélyezési kérelmét báró Hornig Vilmosné nyújtotta be a Tekintetes Fővárosi Tanácshoz 1889 decemberében. Kérvénye szövege szerint a csatolt terveket, melyek egy háromemeletes lakház tervei, Ybl Miklós készítette és írta alá.
Német Színház átalakítása
Nemzeti Múzeum (több díszítési, átalakítási munka)
Azonosítatlan tervek
Református kistemplom átépítése, Debrecen
Római katolikus templom és mauzóleum, Kaplony
Károlyi István gróf kastélya, Fót
Károlyi György gróf kastélya, Fehérvárcsurgó
Római katolikus templom, plébánia- és iskolaépület , Fót
Batthyány Lajos gróf kastélya, Ikervár
Unger Henrik bérháza
Diadalkapu, pavilon
Templomrom átalakítása mauzóleummá, Öskü
Pollack Mihály síremléke
Károlyi Ede kastélyának átalakítása, Füzérradvány
Nemzeti Lovarda és Nemzeti Tornacsarnok
Színháztervek, Debrecen
Fürdőtelep, Balatonfüred
Római katolikus plébániatemplom, Nagycenk
Festetics György számára tervezett lovarda, Keszthely
Esterházy Miklós gróf majorsági épületének átalakítása, Tarján
Budai Takarékpénztár székháza
Zichy Pál gróf kastélya, Nagyhörcsök-puszta (Sárbogárd)
Magyar Tudományos Akadémia palotája (pályaterv, művezetés, átalakítások)
Wenckheim-kastély, Fás
Evangélikus templom, Kecskemét
Ganz Ábrahám bérháza
Balassa János bérháza
Nemzeti Kaszinó épületének átalakítása, berendezése
Festetics György gróf palotája
Károlyi-kastély, Parádsasvár
Waldstein János kastélya, Várpalota
Geist Gáspár bérháza
Kazinczy Ferenc emlékcsarnok, Széphalom
Károlyi Alajos (Károlyi Lajos) gróf bérháza
Károlyi Alajos (Károlyi Lajos) gróf palotája
Magyar Tudományos Akadémia bérháza
Dlauchy Károly háza
Wenckheim-magtár, Doboz
Rác fürdő
Csekonics-palota berendezése
Képviselőház és felsőház, Bécs
Károlyi István gróf palotájának átalakítása
Ideiglenes Képviselőház
Ferencvárosi római katolikus plébániatemplom
Kisebb pesti építkezések
Pesti Hazai Első Takarékpénztár székháza
Kovách László háza
Lipótvárosi plébániatemplom (Bazilika)
Lánchíd Rt. székháza
Pálffy Pálné grófnő palotája
Fest Vilmos villája
Margitszigeti fürdőtelep
Leitner Márk Lipót bérháza
Károlyi György gróf bérháza (1859-1868)
Ganz Ábrahám síremléke
Budapesti Építő Társulat bérháza
Budapesti Építő Társulat munkáslakóháza
Nákó János házának átalakítása a Franco-Magyar Bank részére
Lipthay Béla báró palotája
Csekonics Endre gróf kastélya, Zsombolya
Wechselmann Ignác villája
Fővámház
Lónyay Menyhért villája
Bókay János bérháza
Birly Eduárd házának átépítése, emeletráépítése
Kioszk, Erzsébet tér
Bittó István kastélya, Drávafok
József főherceg pálmaháza, Alcsútdoboz
Dietl Lipót bérháza
Sugár úti "öt házhely"
Sugárúti "hét házhely"
Pesti Hazai Első Takarékpénztár bérháza
Degenfeld-Schomburg Imre gróf palotabérháza
Róth Zsigmond első bérháza
Görögkeleti templom toronysisakjai
Várkerti együttes: lakóházak, bazár, kioszk
Sárkány József bérháza
Magyar királyi Operaház
Árvaház, Gyula
Pesti Hazai Első Takarékpénztár bérháza (Váci körút)
Károlyi György gróf palotabérháza (1875-1876)
Wenckheim Frigyes gróf kastélya, Ókígyós
Rudas fürdő átépítésének terve
Róth Zsigmond második bérháza
Eötvös József szobrának talapzata
Danubius kút
Római katolikus templom, Újpest
Károlyi Alajos gróf kastélya, Stomfa
Királyi palota
Fölsinger Rezső bérháza
Petőfi-szobor talapzata
Erzsébet sósfürdő
Clarisseum gyermekmenhely
Kreische Antal bérháza
Széchenyi Béla gróf palotája
Tabáni bölcsőde
Arany János síremléke
Gloriett
Királyi pavilon a Budapesti Országos Általános Iparkiállításra, 1885
Ybl Miklós bérházai
Frölich Gusztáv háza
Római katolikus templom, Rákospalota
Hornig Vilmos báróné bérháza
Támogatók és partnerek
Budapesti Történeti Múzeum - Kiscelli Múzeum / Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ / Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár / Magyar Nemzeti Galéria - Szépművészeti Múzeum / Magyar Nemzeti Levéltár - Országos Levéltár / Magyar Nemzeti Levéltár - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár / Magyar Nemzeti Múzeum / MTA Könyvtár és Információs Központ / Országos Széchényi Könyvtár / Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár / Iparművészeti Múzeum