Balassa János bérháza

Ybl pályatársaihoz hasonlóan nemcsak új épületeket tervezett, legalább tízegynéhány pesti bérház átalakítása is az ő nevéhez fűződik. Az egykori Váci út és Lázár utca sarkán egyenlőtlen szárú trapéz alakú telken álló házat Balassa János (1814–1868) sebész, a korszerű magyar sebészeti oktatás és gyakorlat megteremtője, 1858-tól az MTA tiszteleti tagja számára stilizálta. Balassa János elsők között alkalmazta műtéteknél az általános érzéstelenítést és munkássága a sebészet számos más területén is úttörő jelentőségű volt. Alakja jó példa arra, hogy Ybl megbízói körében az arisztokratákon, iparosokon és kereskedőkön kívül olyan értelmiségiek is akadtak, akik jövedelmüket a 19. század második felének egyik legtöbb haszonnal kecsegtető befektetési formájában, a bérházépítésben kívánták kamatoztatni. A sebész professzornak nem sok ideje maradt, hogy bérháza hasznát élvezze: vakbélgyulladásába belehalt, mert a műtéti megoldás kidolgozására még több mint egy évtizedet kellett várni.

A ház két korábban emelt ház összeépítéséből jött létre. A Lázár utca sarokrészre Hild József épített kétemeletes házat Szebényi János részére. Hild Károly harmadik emeletet épített rá Hohlfeld Ignác számára. A szomszédos telken Diescher József épített kétemeletes házat Diescher Jánosnak. Ezt az épületet is megtoldották még egy emelettel az 1862-es átépítés előtt. Balassa János 1852-ben vásárolta meg a két épületet. A romantikus saroklakóház 1862-es kialakításakor a tervező a már létező Diescher-féle sarokrizalitos homlokzatot tükrözte, így két sarokrizalit és egy dupla szélességű középrizalit keletkezett. Az egyesítés után jelentős méretűre nőtt két ház alaprajza az összeépítés során lényegében nem változott. Az 1862-es romantikus tervet ugyan Gottgeb Antal építőmester írta alá, de a szakirodalom az Unger-ház Magyar utcai homlokzatával való rokonsága miatt már korábban is Ybl személyéhez kapcsolta. Az Építési Bizottságnak írt engedélykérelmet Ybl Miklós személyesen írta alá az építtető nevében. Ybl a két külön épült ház utcai homlokzatait a félköríves romantikus díszítés egységesítésével olvasztotta össze. Az összhatást a korai historizmus csaknem egyenletes rasztere jellemzi, de a nyílások, párkányok és pilaszterek rendszere mégis finom kettős hierarchiát teremt az emeletek között. A félköríves nyílások a földszintet és az első emeletet teszik hasonlóvá, ugyanígy a szegmensíves második és egyenes zárású harmadik emeleti ablakok is rokonai egymásnak. Ugyanakkor az első és második emeletet konzolokról induló karcsú háromnegyed oszlopok kapcsolják egybe, így a földszint a lábazat, a harmadik emelet a lezáró rész szerepét kapja. A tompaszögű sarok jó rálátást biztosít a Bajcsy-Zsilinszky út felől mindkét utcai homlokzatra, de érdekes módon nem a főútvonalra, hanem a Lázár utcára néző homlokzat tagozott gazdagabban.

Ritoók Pál