Image

Description

Ganz Ábrahám (1814–1867) vasöntőmester, a hazai nehézipar egyik megteremtője a fóti kastély munkálatai során került kapcsolatba Ybl Miklóssal. A kéregöntésű vasúti kerekéről egész Európában ismert gyáros az 1860-as évek elején gyárának és termékeinek állandó korszerűsítése mellett egy nagyszabású bérház emelését is tervbe vette. Az Akadémia területétől északra fekvő telekre Ybl Miklós 1862. június 3-án nyújtotta be építési kérelmét Ganz nevében, az engedélyt július 23-án adta meg Pest város tanácsa. Építészünk a téglány alakú telek mind a négy oldalát két menet mélységben körülépítette. A három utcára tekintő négyemeletes épület megjelenése vállalta funkcióját; nem kívánta palotának álcázni magát, elegáns bérház képét mutatta kívül és belül. Főbejárata a Széchenyi utcából nyílt, díszes öntöttvas kapuja jelezte építtetőjének szakmai hovatartozását és méltó rangot adott az épületnek. A diadalívet idéző bejárat három nyílást fogott össze, a főbejárat két oldalán a kisebb kapuk mögötti lépcsők a pincébe vezettek. A boltozott kapualj hatosztású, három öntöttvas oszloppal alátámasztott elegáns térbe vezette az érkezőt, ahonnan a bejárattól balra háromkarú lépcső indult az emeletekre. A főlépcsőháznál alig kisebb méretűek hátul, az udvar jobb és baloldalán hasonló módon kialakított lépcsőházak. A szabályos téglalap alakú udvar függőfolyosóit szintén öntöttvas oszlopok tartották. Szerencsésen találkozott össze a megrendelő foglalkozása és az építészetben a vasszerkezet fokozatos térhódítása, amelyet Ybl gazdag leleménnyel alkalmazott épületein. A magyar építészek között elsőként használta az öntöttvasat lépcsőházak, folyosók tartószerkezetében és boltívek kiváltásában. Újszerű udvari homlokzatképzésével, amelyet vélhetően Ganz üzemében állítottak elő, messzemenően kivívta a kortársak csodálatát. „Ganz-féle Duna-parti ház, amelynek vasszerkezetű udvarhomlokzata szintén első volt e nemben nálunk, s amelynek sokáig jártak csudájára Budapest lakosai, sőt az idegenek is.” – írta Ney Béla 1879 decemberében a Vasárnapi Újság hasábjain. Ez a megoldás egyaránt szolgált referenciaként a vasgyárosnak és az építésznek. „Ybl Miklóstól való a Ganz-ház, mely nagy arányaival és öntöttvas oszlopokkal képezett udvarával tűnik ki.” Edvi Illés Aladár bő három évtizeddel a bérház építése után megjelent alapvető munkájában – Budapest műszaki útmutatója, 1896 – is ezeket az értékeket tartotta említésre méltónak. De nem csak az volt izgalmas, ami azonnal szembetűnt a bérházba érkezőnek, hanem az is, ami csak kevesek számára volt látható. A bérház rakpart felőli oldalának közepén alagút csatlakozott az épülethez, amely patkó alakban két részre nyílva futott be a pincében lévő raktárakba. Az alagút öntöttvas lezárására 1864. május végén kérte meg építészünk a hatósági engedélyt. Az alsó szint teremsorának utcai traktusai átjárhatók voltak, míg a Széchenyi utca felőli sarkokon két tengely szélességben ismét öntöttvas oszlopokkal alátámasztott, nagy tárgyak raktározásra alkalmas terek várták az árukat. Ybl a földszinten megismétli a pincében megismert térszerkezetet. Az emeleteken a középosztály különböző rétegeinek képviselőit várták a lakások: az első és a második emeleten a bejárat fölött három, az Akadémia utcai sarkon öt, ettől délre négy utcai szobás bérlemény kapott helyet. Az udvari traktusba szorultak a keskenyebb szobák, valamint a konyha és a cselédszoba. A Széchenyi utca és a rakpart találkozására került a bérház legimpozánsabb lakóhelye hat utcai szobával. Feltehetően a piano nobile saroklakása volt a Ganz család otthona, amelynek négy Dunára néző szobájából pazar kilátás nyílt a budai hegyvidékre. Ybl a harmadik és negyedik emeletre már több lakást tervezett. A sarkokon elhelyezett rizalitokat, illetve a homlokzat középtengelyét erkélyek hangsúlyozták az első és a második emeleten. „nem kíméltem kiadást és költséget, hogy az Akadémia palotájának szomszédságában a város díszére szolgáló házat emeljek” – írta az építtető házáról. Ybl Ervin az épületet homlokzatképzését a bécsi Ringstrasse házaival rokonítja, amely méltó módon zárta le a pesti Duna-part Akadémia tömbjét követő egységét. Az épületen alkalmazott rizalitok szabályellenes kiülésével kapcsolatos levélváltásból tudjuk, hogy Ybl az építkezés idején Londonban járt. Az épületet a főváros második világháborús ostroma során pusztult el. Hidvégi Violetta

Bibliography

Edvi Illés Aladár: Budapest műszaki útmutatója. Magyar Mérnök és Építész Egylet Budapest, 1896. 185.

Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956. 35, 130.

Ybl Miklós építész 1814–1891. A Hild-Ybl Alapítvány kiállítása, katalógus. Szerk. Farbaky Péter – Kemény Mária. Budapest, 1991. 219–220.

Klement Judit: Ganz Ábrahám. Vasöntőinasból vasipari nagyvállalkozó. In Sokszínű kapitalizmus. Pályaképek a magyar tőkés fejlődés aranykorából. Szerk.: Sebők Marcell. HVG Könyvek, Bp., 2004.

Hidvégi Violetta: Ganz Ábrahám egykor bérháza a pesti Duna-parton. Építész Közlöny –Műhely 2014. február 28–31.

A modern reneszánsz derült idomai. Válogatás Ybl Miklós (1814–1991) épületeiből. Szerk.: Hidvégi Violetta – Ritoók Pál – Vasáros Zsolt. Narmer Építészeti Stúdió. Budapest, 2014. 24–29.

Hidvégi Violetta: 2 x 200 = Ganz Ábrahám + Ybl Miklós. Budapest, 2014. április 6–10.

Date of planning
1862.06.03 - 1864
Date of construction
1862 - 1864
City
Budapest
Original address
Obere Donauzeile, Akademiegasse, Széchenyi Gasse, Donau Quai Strasse
Address
V. Akadémia utca 8.
Client
Ganz Ábrahám
Architect
Ybl Miklós
Reference code
Building type
bérház
Building status
lebontva
Geofield