Csekonics Endre gróf kastélya, Zsombolya

A Torontál vármegyében elhelyezkedő zsombolyai uradalmat 18. század végén báró Csekonics József (1754-1824) tábornok – a mezőhegyesi ménesbirtok alapítója – vásárolta meg a kincstártól. A birtok felvirágoztatását fia, János (1809-1880) kezdte meg, akit az uralkodó 1864-ben birodalmi grófi rangra emelt. A hatalmas kiterjedésű uradalomban bevezetett gazdálkodási módszereket országszerte ismerték, Zsombolya a hazai és külföldi mezőgazdasági szakemberek tanulmányútjainak egyik állomása volt. Csekonics János fia, Endre (1846-1929) az 1860-as években vette át a birtok igazgatását. Édesapja munkáját folytatva megoldotta a nagyobbrészt mocsaras terület vízszabályozását, a birtok jellemző terményeit pedig helyben dolgozták fel. Csekonics Endre nem csak az uradalom gazdálkodásával foglalkozott: sikeres politikus, képviselő, vasúti igazgató, a magyar Vöröskereszt Egyesület elnöke volt. 1869-ben vette feleségül gróf Cziráky Konstanciát, akitől öt gyermeke született.

Az ifjabb gróf az akkori községtől kb. egy kilométerre építtette fel Ybl tervei alapján a csitói kastélyt. Az egyemeletes, szabadon álló épület nagyjából téglalap alaprajzú, egyik sarkán hasáb alapra emelt nyolcszög alaprajzú toronnyal, melyre kisebb fiatorony került. E mellett helyezkedett el a kocsifelhajtó, két oromzattal. A bejárati oldalon a gróf, a kert felőli épületrészben a grófnő lakosztálya helyezkedett el, a kettő között a hossztengellyel párhuzamos kiszolgáló folyosó húzódott. A homlokzatot egy kisebb és egy nagyobb kiülésű rizalit tagolta. A kert felőli homlokzatot a két szélén és középen szintén rizalitok tagolták, a jobb oldalihoz a nyolcszög három oldalával záródó bővítmény csatlakozott. Az ablaknyílások többsége egyenes záródású és szögletes „Tudor" szemöldökpárkánnyal koronázott, kisebb része sűrű tengelyállású, félköríves záródású volt. Az épület egyes részein és a tornyon fogazatos párkány készült. A kastélyban helyezték el a kb. 8000 kötetből álló, ritka és értékes műveket tartalmazó könyvtárat. Csekonics Endre az 1880-as években Meinig Artúr tervei alapján kápolnával bővíttette a kastélyt, melyhez üvegezett átjáró vezetett. A kápolna oltárképét Roskovics Ignác festette. Az I. világháború után az uradalom a Szеrb–Horvát–Szlovén Királyság területéhez tartozott, és zár alá helyezték, a kisajátítás is megkezdődött. 1924-től területcsere révén Romániához került. A csitói kastély eladási tilalom alatt állt. A már Magyarországon élő család később sem eladni, sem fenntartani nem tudta, ezért 1937-ben lebontották és az építőanyagot értékesítették. Egyes elemei néhány környékbeli házon még felfedezhetők.

Hajdú Virág