Batthyány Lajos gróf kastélya, Ikervár

Az itáliai reneszánsz villaépületészet Andrea Palladio nevéhez köthető típusát kivételes eleganciával megidéző főépület föltételezhetően a Draskovich család barokk kastélya földszintjének részbeni megtartásával épült 1847-ben, de 1850. évi leltára szerint "még befejezetlen". Az Ybl Miklós és Pollack Ágoston tervei szerint épült kastély nemcsak az együttest alkotó többi épülettől tér el karakterében, a magyarországi kastélyépítészetétől is. Részletmegoldásainak stiláris jellegzetsségei mindkét tervezőjének keze nyomát viselik. A főépület belsejében átalakítás és korszerűsítés az 1870-80-as években volt, majd 1916-ban kincstári tulajdonba kerülve jelentősebb átépítésekre a kezelőváltásokkor, 1933-ban és 1950-ben került sor.

A lapostetősnek ható, alacsony hajlásszögű fémtetővel lefedett, háromszintes főépület erőteljesen megmozgatott tömege egy központi függőleges tengelyhez igazodik, és egymáson átható, hasáb formájú kubusokból áll össze. A kastély déli, kert felőli homlokzatának középső rizalitját alacsony földszint fölött, egy két szintet átfogó belmagasságú folyosó három félköríves záradékú ablaka uralja. A félköríves záradékú hármas ablakcsoportot két, ajtónyílásokkal Palladio-motívumossá kibővített nyíláscsoport fogja közre, az ajtókhoz a kertből egykarú lépcsők vezetnek föl. Az így látványában lent kiszélesedő középső rizalitot az oldalrizalitoknál egy-egy, közös keretbe foglalt ikerablak egészíti ki.  A "piano nobile" kihangsúlyozott összképét vele megegyező szélességű, lapos pilaszterekkel tagolt zártfalú, de síkban megmozgatott harmadik szint követi. Az épület középtengelyét árkádos, nyitott kilátó zárja le. Az északi homlokzatot kevésbé hangsúlyos elemek jellemzik. Itt a középrizalit előtt vaskos pilléreken tágas erkély áll, a negyedik szint balluszteres erélye viszont a homlokzat síkja mögött helyezkedik el. A folyamatosan körbefutó, fogrovatos párkányon álló, lapos pilasztersor közötti harmadik szinti ablaksor csak a kerti homlokzat felől szakad meg. A pilaszterek a kétrészes főpárkányt is tartják. Oldalhomlokzatai elé, oldalaikon ablakokkal megnyitott középrizalitok lépnek ki, amelyek a főhomlokzatok irányából hozzájuk tartozónak hatnak. Keleti oldalhomlokzatához folyosóval (ma átépítve) melléképület, un. kiskastély csatlakozott, amelynek homlokzati részletformái az oldalhomlokzatokéit követik. Az eredeti megoldás szerint ennek is gondosan kialakított kertkapcsolata volt.

Mezey Alice