Birly Eduárd házának átépítése, emeletráépítése

A Rumbach Sebestyén utca és a Dob utca kereszteződésének északkeleti sarkán korábban egy egyemeletes klasszicista lakóépület állott, melyet Birly Flóris részére tervezett Hild József 1834-ben. Erre az épületre Birly Eduárd Ybl Miklóssal terveztetett egy ráépítendő második emeleti szintet, valamint a korábbi homlokzatot, illetve a földszint belső tereit is átterveztette. Budapest Főváros Levéltárában az engedélyezési tervek között fennmaradt a második emeleti alaprajzot ábrázoló engedélyezési tervlap, melyet Wechselmann Ignác építőmesterként szignált. Ha csupán e tervlap alapján volna lehetséges megítélnünk az azóta elpusztult épületen Ybl által tervezett átalakításokat, csupán annyit állapíthatnánk meg, hogy a tervező nagyrészt a meglévő első emeleti alaprajzot ismételte meg a második emeleti szint megtervezésekor. Mivel az Ybl hagyatékban fennmaradt a korábbi épület bővítésének és átalakításának szinte hiánytalan tervanyaga, azért e kép tovább árnyalható. A hagyatékban található tervek rövid ismertetése alább a tervezés logikáját követő sorrendben kerül ismertetésre.

Elsőként említendő az egyemeletes, klasszicista épülethomlokzat-részletet mutató felmérés, amely a Hild József által épített korábbi épület homlokzattagolását örökítette meg. Ezt a felmérést Ybl a ma is követett gyakorlatnak megfelelően azért készítette, hogy rögzítse a tervezést megelőző kiindulási állapotot, megismerje a bővítendő épület adottságait. Ugyanezt a célt szolgálta az a másik felmérési lap, mely az épület első emeleti alaprajzának helyszíni mérési adatokkal ellátott felmérése. E két felmérés felhasználásával készítette el azután a tervező az új második emeleti szint nyílástengely-osztásának vázlatrajzát, a Dob utcai új homlokzat vázlatrajzát, valamint a homlokzat első négy tengelyét ábrázoló színezett részletrajzot, illetve a Dob utcai kapu új kialakításának tervlapját, az első és második emeleti ablakok kereteléseit ábrázoló rajzokat, a tagozatok metszetrajzait és egy ablak asztalosszerkezetének vázlatos tervrajzát. A további, e tervsorozathoz tartozó részletrajzok között megtalálható az első emeletről az új második emeleti szintre, valamint az innen a padlástérbe vezető egykarú, félköríves, húzott fokos lépcsők alaprajza, nézetrajza méretezéssel ellátva. Az épület tervezett belső kialakításának igényességéről tudósít egy színezett tervlap, mely egy fürdőszoba alaprajzát és metszetrajzát ábrázolja, előbbin a padlóburkolat kiosztásával, utóbbin a fal tagolásának rajzával, míg egy másik lapon egy fürdő alaprajzának és metszetrajzának vázlata található meg. A tervcsomagban további részletrajzok találhatóak párkányokról, födémekről, lépcsőkről, kéményekről és egyéb épületrészletekről. Az Ybl-hagyatékban fennmaradt tervlapok több szempontból is tanulsággal szolgálnak. A felmérési rajzból ismerhetjük meg a Hild József által 1834-ben tervezett lakóház alaprajzát, homlokzattagolását. Látható továbbá, hogy Ybl az átépítés során a nyílásosztás kivételével újratervezte az egy emeletnyivel megemelt épület homlokzatait, s a Hild-féle, szigorúan tagolt, elegáns klasszicista homlokzatot egy átlagosabb, kevesebb egyéni invenciót mutató, ugyanakkor nagy gondossággal megtervezett historizáló homlokzattal váltotta fel. Az Ybl-féle átépítés során a földszint funkcióváltáson esett át, ugyanis a korábbi földszinti lakások helyén mindenütt üzletportálok, a belső térben pedig üzletek kerültek kialakításra. Az új második emelet megépítésekor a tervezőnek adottságként kellett kezelnie az első emeleti térosztást, s az újonnan építendő második emeleti szinten ehhez igazította annak térszerkezetét, közlekedőtereit. A kibővítendő és átépítendő épület igényes kialakítását tükrözik a fennmaradt részletrajzok, melyek között a fürdőszobákat ábrázoló két rajz a belső terek iránti igényesség, a komplex tervezői gondolkodás bizonyítékai. Az épület helyén ma egy a 20. század második felében emelt trafóház áll.

Gömöry Judit