Dietl Lipót bérháza

Dietl Lipót 1872-ben, 1978/1872. szám alatt kapott engedélyt a két különálló telek egységes terv szerinti, ikerházzal való beépítésére. A tervlapokon és az építési engedélyben is Ybl Miklós építész neve szerepel tervezőként. A két szabályos téglalap alakú telekre Ybl két tökéletesen tükörszimmetrikus házat tervezett. A két épület egységes homlokzatot kapott, melyen a telekhatár nem jelenik meg. A terveken azonban egyértelműen látható, hogy a két épület szerkezetileg független egymástól, a homlokzat középtengelyének - a kettős határoló falakból adódó - szélesebb tengelyosztását gazdagabb vakolatdísszel, szoborfülkével leplezte el a tervező. Az épületeket egy-egy négyzet alakú első és egy-egy keskeny, téglalap alakú hátsó udvar köré szervezte, melyek ma egybefüggőek, de eredetileg a földszinten fal választotta el őket. A négyzetes udvar körül egymásnak szembefordított U alakú épület utcai és hátsó szárnyai kéttraktusos elrendezésűek, az oldalszárnyak egytraktusosak, és a hátsó kis udvar mentén túlfutnak az U alakú épületen, a hátsó telekhatárig.

A főhomlokzat tervét összevetve a megvalósult homlokzattal megállapítható, hogy az szerkezetileg a tervnek megfelelően, de eltérő homlokzati részletképzéssel valósult meg. A homlokzat eredetiségében nem kételkedhetünk, mert Klösz György 19. század végi fényképén is ugyanez, a maival egyező homlokzat látható. A terveken egy egyszerűbb, dísztelen historizáló homlokzat képe szerepel, melynek földszintje és első emelete kváderezéssel tagozott, a felsőbb emeletek díszítése visszafogottabb. A terven látható homlokzat hasonlóságot mutat Ybl saját maga számára épített, Hajós utcai házainak, különösen a 9. számnak a homlokzatalakításával. A Zoltán utcában megvalósult homlokzaton a romantika jellegzetes elemei keverednek a historizmus érett reneszánsz díszítőelemeivel. A földszinti félköríves portálok kváderezett keretelés helyett a vállpárkány felett gazdagon profilozott, plasztikus keretet kaptak, közeikben az érett reneszánsz formavilágából vett koszorú- és füzérmotívumok láthatóak. Ez a reneszánsz ornamentika jelenik meg az első emeleti ablakok közeiben elhelyezett mélyített mezőkben is. Jellegzetesen romantikus elem a második emeleten látható, nőalakokkal díszített tondósor, vagy a rozettás-konzolos osztópárkány. Az épület belső kialakítása a célszerűség jegyében történt. A kapualj keskeny, csak gyalogos közlekedésre alkalmas. Az oldalszárnyak udvari homlokzata előtt nyitott öntöttvas árkádos folyosó húzódik mind a négy szinten, a többi homlokzat egyszerű kialakítású: profilozott osztópárkányokkal, vakolt keretelésű ablakokkal tagozott.

Az épület elrendezésének érdekes pontja a lépcsőházak elhelyezése, amelyek az oldalszárnyakban, kissé a hátsó épületszárny mellé hátrahúzva kerültek kialakításra. A lépcsőházakban egykarú, félköríves, húzott fokos lépcsők vezetnek fel, ez a forma Ybl új építésű bérházaiban ritkán jelenik meg. Az épület alaprajza nehezen sorolható be bérházainak jellegzetes típusai közé, mind palotabérházaihoz, mind körülépített udvarú bérházaihoz sok hasonlóságot mutat. Saját Hajós utcai bérházaival annyiban vonható párhuzamba, hogy Ybl ott is úgy használta ki a telkek mélységét, hogy a hátsó épületszárnyakat kéttraktusosra tervezte. Ez a megoldás egyébként inkább a több udvar köré szervezett palotáknál, palotabérházaknál jellemző. A közlekedési rendszer kialakítását azonban meglehetősen egyedi módon oldotta meg. A lépcsőház hátrébb húzásával Ybl kiküszöbölte a hátsó homlokzatok előtti külső folyosó szükségességét, a lépcsőtől kissé távol került, elegánsabb utcai lakások illő megközelítését pedig gazdagon díszített, öntöttvas szerkezetű nyitott loggiával biztosította. Az ikerház Ybl egyik jól sikerült műve, amelyben úgy tett eleget a korban elfogadott építészeti konvencióknak, hogy közben teret adott teljesen egyedi megoldásoknak is.

A Klösz György által készített 19. század végi fényképfelvétel képaláírása az épület tervezőjeként a Schubert és Hikisch építészpárost nevezi meg. Nevük - szemben Ybl Miklós nevével - az épülettel kapcsolatos egyetlen iratban vagy tervlapon sem szerepel építészként, a Dietl-házzal kapcsolatban esetleg kivitelezői munkákat láthattak el.

Gömöry Judit