Festetics György gróf palotája

Ybl Miklós első pesti palotája Festetics György grófnak (1815–1883) készült, aki 1860-ban Vas megye főispánja, majd 1861-től főrendiházi tag lett. A gróf ekkor határozta el, hogy a Nemzeti Múzeum közelében építteti fel otthonát az iker-fővárosban. A múzeum díszterme 1848-ban a felsőház, míg 1861-ben a képviselőház üléseinek színtere. A kiválasztott telek szomszédságában egy bejáratott sportkomplexum – Nemzeti Tornacsarnok és Lovarda – állt, amely szintén Ybl elgondolása szerint épült 1857–1858-ban. 1862. május végén az építési hatósághoz benyújtott engedélyezési terveket a kivitelező építőmester, Wechselmann Ignác (1828–1903) szignálta. A kilenctengelyes, egyemeletes neoreneszánsz palota Ybl még romantikus elemeket is felvonultató alkotása. A masszív lábazaton álló épület emeleti ablakai a földszintieknél plasztikusabbak, részletgazdagabbak, a szint középrészét pedig három ablaktengely szélességben öntöttvas mellvédű erkély ékesíti, amely négy toszkán oszlopra támaszkodik. A palota középtengelyében nyílik a nagyméretű bejárati kapu, ahonnan néhány lépcsőfok visz fel az épület földszintjére, amely felkészíti az érkezőt az emelet 17–18. századi francia ízlésű pompájára. A két szintet összekapcsoló szabadon függő háromkarú lépcső a palota leghatalmasabb, lenyűgöző hatású tere. Az emelet utcai frontjának egybenyíló térsora mögött, a palota jobb oldalán tükrökkel borított nagyméretű díszterem húzódik. „Ybl Miklós jeles építészünk terve szerint, a legszolidabb anyagokból valódi pazar fényűzéssel épült, s nemcsak a Múzeum környékének, hanem általában Pest városának is nagy díszére szolgál.” – mutatta be az elkészült épületet 1864 augusztusában a Vasárnapi Ujság. A földszinten a férfi, míg felette a női lakosztály kapott helyet, a szinteket elzárt csigalépcső kapcsolja össze. Ybl térszervezése kitűnően alkalmazkodott a különböző funkciók: magánélet, a főúri reprezentáció és a kiszolgálás térigényéhez. A mai Bródy Sándor utcából nyíló bejárat az udvarba vezetett. Az utcára merőleges szárnyban helyezte el az építész a földszinten a tizenkét ló befogadására alkalmas istállót a kocsiszínnel, míg az emeletre a személyzeti- és vendégszobák kerültek. Festetics grófot, birtokai kiváló gazdáját 1864-ben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnökének választották. 1867-től 1871-ig az Andrássy-kormányban, a király személye körüli miniszteri posztot töltötte be, s e pozíciója Bécsbe szólította. 1870–1876 között Erzsébet királyné magánvagyonának volt a kezelője. A palota két szempontból is mérföldkő; egyrészt az építész életművében, másrészt a városi tér jelentős változásában. Ybl a palota homlokzatképzésében még romantikus elemeket is felhasznált, de összhatásában már neoreneszánsz alkotást teremtett. A Festetics-palota építési kedvet indított el a környéken, amelynek előkelő városrésszé formálódását a kortársak már 1864-ben megjövendölték. A palota az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem otthonaként Gál Tibor építész vezetésével 2001–2004 között újult meg.

Hidvégi Violetta