Épületleírás
A Terézvárosban, a Podmaniczky utca 7. szám alatt álló bérház építési engedélyezési kérelmét báró Hornig Vilmosné nyújtotta be a Tekintetes Fővárosi Tanácshoz 1889 decemberében. Kérvénye szövege szerint a csatolt terveket, melyek egy háromemeletes lakház tervei, Ybl Miklós készítette és írta alá. Báró Hornig Vilmos (1842-1876) sziléziai eredetű család leszármazottja volt, felmenői Komáromban telepedtek le 1800 körül. Hornig Vilmos az 1870-es évek elején a Magyar Királyi Államvasutak általános főosztályának igazgatója volt. Fiatalon, 33 évesen halt meg, 1875-ben. Özvegye, Rieszner Anna lakcímeként 1890-ben, az építkezés megkezdésekor a budai Dísz tér 17. szerepel. Itt lakott - szintén bérlőként - Hornig Antalné is, kinek gyermeke, Hornig Károly később veszprémi püspök lett. Hornigné az építkezés megkezdéséhez 40000 forint hitelt vett fel a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál, akik jelzálogjogukat a Podmaniczky utca 7. szám alatti ingatlanra terhelték rá. Későbbi forrásokban Hornig Vilmosné címeként már a Podmaniczky utcai ház jelenik meg, és néhány évvel később Hornig Károly püspök címeként is ez szerepel.
Báró Hornigné építési engedély iránti kérelmére válaszként a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1890. január 23-án kelt átiratában az építkezés ellen nem emelt kifogást. Erre való hivatkozással Budapest Főváros Tanácsa építési engedélyében az épület felépítéséhez többek között az alábbi kikötésekkel járult hozzá: „a lépcső karfái azonként készítendők, hogy azokon a csúszás megakadályoztassék; a zárt erkélyről a részletrajzokat a hordképességi kiszámításokkal együtt a kivitel előtt folyamodó nő bemutatni tartozik; a 0,05 mtr falkiszökellék (rizalit) engedélyeztetik az elfoglalandó fővárosi terület használati díja czimén folyamodó nő a fővárosi központi pénztárba 10 frt azaz Tíz frtot befizetni tartozik”. Az épület terveit 1890. augusztus 1-i dátummal Havel Lipót jegyezte építőmesterként. Az engedélyezési tervek közül fennmaradt a pinceszint, földszint, első, második és harmadik emelet alaprajza a födémgerendák kiosztásának jelölésével, a középtengelyen át felvett hosszmetszeti rajz, valamint a homlokzat tervrajza. A főhomlokzat tervrajza és a fennálló épület homlokzata összevetésével megállapítható, hogy az épület szinte teljes mértékben a terveknek megfelelő megjelenéssel épült fel. A héttengelyes, egy tengelynyi középrizalittal élénkített főhomlokzat első tengelyébe tervezett alagsori bejárat nem épült meg, helyén a többi földszinti ablaktengellyel egyező ablak került, a pinceablakkal áttört lábazat fölött kialakításra. A tervlapon láthatóhoz képest más osztással készült el végül a főbejárat két kapuszárnya is. A homlokzat lábazata és földszinti része kőburkolatot kapott, míg az emeleteken téglával burkolt falakba műhelyben előregyártott, neoreneszánsz mintakincsű terrakotta mellvédtáblák, ablakkeretek, párkányelemek kerültek tagozatokként beépítésre. A középső tengelyben nyíló félköríves záradékú kapu fölötti zárterkély homlokoldalán szintén terrakotta kereteléssel körülfogott ikerablak nyílik, a zárterkély tetején pedig a második emeleti lakás erkélyének baluszteres korlátú erkélye található. Az épület alaprajza alapvetően a budapesti bérházakban szokásos rend szerint épül fel, egyes részleteiben azonban eltér az átlagtól. Az utcai szárny két- míg az udvari szárny egytraktusos kialakítású. Az épület egykarú, U alakú, húzott fokos lépcsőháza nem az utcai szárny udvari traktusában, hanem a bal oldali szárnyban kapott helyet, ahová az udvari traktus előtt található, oszlopokkal alátámasztott loggia alatt lehet eljutni. Az utcai szárny udvari oldalán a földszinten és az első emeleten oszlopos loggia szerepel a terveken, míg a második és harmadik emeleten konzolos külső folyosó biztosítja az udvari lakások megközelítésének lehetőségét. Az épület ovális alakú, az udvar terébe enyhe szegmensívvel belépő melléklépcsőháza a kis traktusmélységű hátsó keresztszárny közepén található meg. Az épületben kapualj két oldalán egy-egy lakás kapott helyet, az udvari földszinti részekben szintén lakások találhatóak. Az első emeleti utcai részt egy nagyméretű lakás foglalja el, a szinteken hátrafelé és az emeleteken felfelé haladva nő a lakások száma és csökken a mérete. A báró Hornig Vilmosné által a Podmaniczky utca 7. szám alatt emeltetett, ma is szinte eredeti állapotában, bár kissé megkopott homlokzattal fennálló épület - a Frölich-házzal együtt - Ybl egyik utolsóként tervezett és felépített bérháza.
Gömöry Judit
Bibliográfiai adatok
Ritoók Pál: Ybl Miklós bérházainak alaprajzi tipológiájához. In: Ybl Miklós építész 1814-1891. Szerk. Farbaky Péter - Kemény Mária. Budapest, 1991. 49.