Kép

Épületleírás

Magas teraszon emelkedő kupolás templom, két magas, karcsú nyugati toronnyal. Alaprajza görögkereszt alakú, a sarokban kisebb kupolákkal fedett kápolnákkal, a szentély köré épített, körüljárószerűen alakított sekrestyével. Nyugati homlokzatának fő motívuma a kannelurás korinthoszi fejezetű óriáspilaszterek közé fogott diadalív, felette gazdag szobordíszű timpanonnal. A kereszthajók északi és déli homlokzatain a lunettaablak, s a középtengelyben az aedikulás kapu hasonló óriáspilaszteres, timpanonos keretezést kap. A sekrestye-félkör baluszteres, apostolszobrokkal díszített párkányzatát ión fejezetű oszlopokból álló kolonnád hordozza. A sekrestyeapszis és a keleti sarokkápolnák közé iktatott északi és déli előcsarnok aedikulás bejárata fölött alacsony tornyocskákon jellegzetes Ybl motívumot, kis kőkupolát találunk. A nagykupola dobjának hármas félköríves ablakcsoportjait a négyezeti tartópillérek fölött plasztikusan kiemelkedő szoborfülkék választják el egymástól, amelyekben az evangelisták hatalmas ülő figuráit helyezték el. A dob alsó szakaszát baluszteres párkány koronázza, fölötte a második dob ablakainak oromzata már belemetsződik a koszorúpárkányba, ahonnan a bordás kupolahéj indul. A gloriette-szerű, áttört laterna erő-teljes, fonatdíszes mellvédű erkély fölött emelkedik.

A belső kilencosztatú tér megvilágítását az oldalkápolnák és a kereszthajók gádorfalainak ablakain kívül a kupolaboltozatba vájt félköríves ablakok, a szentély, az oldalkápolnák, valamint az orgona-karzat felülvilágítói szolgáltatják. A hevederek, a sarokkápolnák kupolaboltozatai kazettás kiképzést kaptak, a gazdag figurális díszt a szentélykupola, a nagykupola és a pendentifek viselik. A szentélykupola mozaikjai a szentmise mozzanatainak allegorikus ábrázolásai, Benczúr Gyula művei. Lotz Károly által tervezett mozaikok díszítik a nagykupolát, valamint a pendentifeket. A nagykupola zenitjén az Üdvözítő, alatta a próféták, végül a pendentifeken az evangelisták alakjai. A szentély hátfalának aranyozott bronz domborművei István király életéből vett jeleneteket mutatnak, Mayer Ede munkái. A baldachinos főoltáron Szent István szobra áll, alkotója Stróbl Alajos. A négyezeti pillérek fülkéiben magyar szentek, Szent László, Szent Imre és tanítója, Szent Gellért, Szent Erzsébet, a negyedik oldalon pedig a szószék található. A szobrászok sorrendben Fadrusz János, Stróbl Alajos és Sennyei Károly. A sarokkápolnák oltárain Vastagh György képe Szent Imre herceget, Nádler Róberté Szent Cecíliát, Roskovits Ignácé Szent Adalbertet, és végül Feszty Árpádé Szent Józsefet ábrázolja. A két kereszthajó zárófalán egymással szemben találjuk a Szent Kereszt és a Mária oltárt, az oltárképeket Stetka Gyula és Benczúr Gyula festette.

A templom építését már a XVIII. sz. végén kezdeményezték az akkor kialakuló Lipótváros lakói. 1817-ben Zitterbarth János tervei szerint kis templomot építettek a téren. Az 1820-as évek folyamán több terv készült a nagy templomhoz, ezek mind centrális, kupolás épületet ábrázolnak, tornyokkal. 1845-ben Hild Józsefet bízta meg a város a tervek készítésével, 1846-ban engedélyezték is a klasszicista négytornyos, kupolás, görögkereszt alaprajzú, gyűrűs sekrestyével, félgömbkupolával elképzelt templom építését. Ám az építkezés csak 1851-ben kezdődött el, újabb, ekkor már romantikus jellegű tervek alapján. Hild az 1860-as években a kupola terveit építés közben módosította, egyre magasabbra emelte a kupoladobot, és új elliptikus kupolahéjat tervezett. 1861-ben befejeződött a sekrestye felépítése, ettől az időtől fogva ez volt a lipótvárosiak temploma. Hild 1867 márciusában halt meg, ekkor Ybl Miklós vette át az építkezés vezetését. Új tervet készített, mely főként a főhomlokzat és a kupola formáit módosította. Ez nem valósulhatott meg, mert 1868. január 22-én bedőlt az ekkor már mintegy 50 méter magas Hild-féle kupoladob. Az építkezés lényegében egészen 1876-ig szünetelt, ez alatt az idő alatt mindössze a romok eltakarítása és a két keleti torony felépítése zajlott le. Közben Ybl több sorozat tervet készített, 1875-ben terveinek két alternatíváját két bécsi építész, Theophil Hansen és Friedrich Schmidt bírálta el. Útmutatásuk alapján készült a végső, megvalósult változat kompozíciója. Az építkezés - éppúgy mint Hild idejében - pénzhiány miatt továbbra is lassan folyt. Ugyanígy valószínűleg pénzhiány volt az oka annak, hogy nem valósulhattak  meg Ybl eredeti elképzelései, melyek szerint egy gazdagabb és fénnyel jobban átitatott kupolaszerkezet épült volna. 1891-ben, Ybl halálakor azonban így is készen állt a teljes külső homlokzat, plasztikai díszével és a kupolahéjjal együtt. A belsőben elkészült a kupolaboltozat szerkezete. A belső  ikonográfiai programja, a mozaikdíszítés, a burkolatok, az ornamentális festés és sok egyéb részletforma a harmadik építész, Kauser József irányításával készült el. A templomot 1905-ben szentelték fel.

Kemény Mária

Bibliográfiai adatok

Ybl Miklós: Felolvasás a pesti-lipótvárosi templom építés közben beomlott kupola dobjáról. MMÉEK, 1868. II. 307-310.

Ney Béla: A budapesti Szent István templom. Él XXIX. (1905). 47-1506. szám 383-386., 391-394.

Éber László:A budapesti Szent István templom. Művészet V. (1906). 1. szám 35-50.

Lollok Lénard: A Szt. István királyról elnevezett budapesti templom belsejének rövid ismertetése. Budapest, 1905.

dr. Kováts Kálmán: A Szt. István királyról elnevezett budapest L ipótvárosi plébániatemplom rövid története. Budapest, 1917.

Thold Orbán Imre: A budapesti Szent István templom. Budapest, 1905.

Tarnóczi János: A Szent István bazilika éneklő kövei. Budapest, 1937.

Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956. 94-98., 151., 176-192., 209-211.

Rados Jenő: Hild József életműve. Budapest, 1958. 168-184., 234-235., 290-291.

Dr. Farkas Attila: A budapesti Szent István Bazilika képző- és iparművészeti kialakítása. Doktori disszertáció. Kézirat, 1988.

Kemény Mária: A kor stílustendenciáinak jelentkezése Hild és Ybl Bazilikatervein. In: Ybl Miklós építész 1814-1891. Szerk.: Kemény Mária - Farbaky Péter. Hild-Ybl Alapítvány, Budapest, 1991. 77-88.

Kemény Mária: A Szent István-bazilika. Egy templomépítés története. Budapest, 2005.

Kemény Mária: A Szent István-bazilika. Építészet, város, történelem. Budapest, 2010.

Tervezés ideje
1867 - 1891
Építés ideje
1851 - 1905
Mai településnév
Budapest
Korabeli cím
Pest, Lipótváros, Templom tér
Mai cím
V. Szent István tér
Építtető
Pest városa / Budapestszékesfőváros
Tervező
Hild József, Ybl Miklós
Tervek levéltári jelzete
Épülettípus
templom
Geofield

Előzmények, a vallás- és közoktatásügyi miniszter által jóváhagyott tervek

A Kiscelli Múzeumban őrzött Bazilika-tervek

Egykorú ismertetések