Lónyay Menyhért villája
Épületleírás
Lónyay Menyhért (1822-1884) politikai pályáját 1843-ban kezdte, amikor Bereg vármegye országgyűlési követe lett. 1849-50 között Párizsban élt, majd – miután kegyelemben részesült – hazatért. Ezután birtokai igazgatása mellett pénz- és hitelintézetek alapításával foglalkozott. 1867. február 20. – 1870. május 21. között az első Andrássy-kormány pénzügyminisztere, 1871. november 14-ig a monarchia közös pénzügyminisztere. Ekkor Andrássy után miniszterelnök lett, 1872. december 5-ig.
A budai várhegy keleti oldalán elhelyezkedő telket 1860-ban Lónyay Menyhért felesége, Kappel Emília vásárolta meg. 1862 után egyszintes házat építettek rá. A meredek lejtőn 1870-71 folyamán Ybl Miklós tervei alapján építtette fel villáját. A kétemeletes villa téglány alakú tömege 42 méteres szintkülönbséget hidalt át. Hunyadi János úti bejárata a második emeletre nyílt. Ybl észak felé erős támfalat, a telek délnyugati sarkára pedig egyemeletes személyzeti épületet tervezett. A villa keleti főhomlokzata öttengelyes, háromtengelyes, timpanonnal zárt középrizalittal. A földszinten félköríves, korinthuszi oszlopokon és pilléreken nyugvó árkád, az első emeleten egyenes záródású ablakok, a két szélső tengelyben egy-egy erkély, a második emeleten baluszteres erkély, egyenes záródású nyílásokkal. Az oldalhomlokzatokon a földszinten félköríves ablakok jelentek meg, az emeleteken egyenes záródású ablakok. Az épület délnyugati északnyugati sarkán az első emelet fölött balusztrádos teraszt alakítottak ki. A villában egy háromkarú főlépcsőház és egy ívelt alaprajzú személyzeti lépcsőház készült. Az első emeleten (a terveken mezzanin) helyezkedtek el a hálószobák, a második emeleten kelet felé egy kisebb és egy nagyobb szalon, valamint a női szoba (budoár), nyugat felé az ebédlő volt található.
A villát 1923-ban Hatvany Ferenc vásárolta meg, és itt helyezte el műgyűjteményét. Az épület a II. Világháború során bombatalálat érte, 1946-ban lebontották. Újbóli felépítésének gondolata 1996-ban merült fel, és a 2000-es években, Kerényi József tervei szerint, modern anyagok felhasználásával valósult meg.
Hajdú Virág
Bibliográfiai adatok
Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956. 48.
Ybl Miklós építész 1814-1891. Szerk.: Kemény Mária - Farbaky Péter. Kiállítási katalógus. Budapest, 1991. 244.
Cieger András: A Lónyai–Kappel-vagyon nyomában. Egy „újarisztokrácia” család vagyoni helyzete és életkörülményei a 19. század második felében, Történelmi Szemle, 1998. 1-2. 87-112.
Lónyay Menyhért naplója 1860-1861, Századvég Kiadó, Budapest, 2004, 8.
