Róth Zsigmond első bérháza

Róth Zsigmond (1830-1885) üvegesmester, 1865-ben alapította meg önálló vállalkozását. Többek között az Ybl Miklós tervei alapján 1873-ban épített Fővámház, a régi Nemzeti Színház, a Vasudvar, és a Nyugati pályaudvar építkezésének az üvegese volt.  1877-ben pedig Lang Adolf bízta meg az épülő sugárúti Műcsarnok színes ólomüveg-ablakainak az elkészítésével. Vagyonából két bérházat is építtetett, mindkettőt Ybl Miklóssal. A mára lebontott Múzeum krt. 41. szám alatti bérház harmadik emeletén lakott maga Ybl is. Róth Zsigmond 1873-ban kötött építési szerződést Ybllel, valamint a Kraft & Vahl építőmesterekkel az akkor még Országút 24. szám alatt lévő telken egy négyszintes ház megépítésére. Az építésvezető eleinte Schmahl Henrik, 1873 szeptemberétől viszont már Wagner Sándor volt.

A belső udvaros, U-alaprajzú egykori etage-bérház bejárata a Múzeum körútra nyílik. Az utcai szárny minden szinten kétmenetes, a beforduló szárnyak pedig egymenetesek. Az épület jobb oldalán fut a toszkán jellegű falpillérekkel oldalanként 6-6 falfülkére tagolt átjáró, jobb oldalt mély, kagylódíszes fülkékkel. Az átjáró a jobb szárnyban emelkedő, kétkarú lépcsőházban folytatódik, feljáratánál hengeres törpepilléren antikos ruházatú nőalak áll. Jobb keze üdvözlésre emelve (vagy esetleg búcsút int), bal kezében virágkoszorú, ennek alapján esetleg Flóra alakját vélhetjük felfedezni benne. Az öttengelyes, neoreneszánsz jellegű épület alsó két szintjét magas talpazaton álló óriáspilaszterek fogják össze, az első emelet felett háromrészes osztópárkány fut. A második, harmadik és negyedik emelet nyerstégla borítású, a második emeleti, aediculás keretelésű franciaablakok előtt balluszteres erkély látható, oromzatain kétoldalt egy-egy fekvő puttó helyezkedett el. (Sommer Ágost alkotásai már Róth Miksa 1942-ben kiadott önéletírásakor sem voltak már meg.) A második emeleti aediculák oromzataira támaszkodik a harmadik emelet ablaksorának párkányos, táblás köténye. A negyedik emelet egyszerű, füles keretelésű ablaksorát kváderezett törzsű pilaszterek választják el egymástól, az ablaksor alatt kétrészes osztópárkány fut végig. Az épületet háromrészes koronázópárkány zárja, leghangsúlyosabb része a pilaszterek között végigfutó, konzolokra támasztott, kagylódísszel bélelt ívsor. A belső udvarra néző homlokzatok közül kialakításában kiemelkedik a főszárny háromnyílásos homlokzata. Az itteni egykor nyitott loggiát feltehetően a 19. század végén beüvegezték, az első emeleti Róth Miksa-féle ólomüvegablakok talán némileg későbbiek.

Az udvart kétszintes, neoreneszánsz stílusú, mindkét szintjén hármas ívsorral tagolt kulisszafal zárja; a középtengelye kapott hangsúlyosabb építészeti kialakítást: a földszinten aediculiás keretezésű díszkút látható, íves belső részében kagylódíszes fülkével. Az emeleti sáv középtengelyében féloszlopokkal keretezett aedicula lép előre, a háromrészes zárópárkány felett timpanonnal. A kulisszafal figurális sgraffittóval díszített. Az alsó szint ívmezőiben reneszánsz groteszk jellegű díszítésben két szárnyas angyal tart egy felirat nélküli, tojásléces táblát, míg másik kezükkel lantra és a mögötte fekvő irattekercsre mutatnak. A lant felett két szárnyas ló, Pegazus látható. A három elem együtt a költészet, a művészet allegóriájának fogható fel. A két szélső ívmező azonos kialakítású, ezekben egy-egy triton és najád közt kerek pajzson címerpajzs, amelyen Hermész szárnyas pálcája, a caduceus látható a két rátekeredő kígyóval, emellett feltűnik a lakóház felépítésének időpontja is (1874). Az ábrázolás esetleg a kereskedelem allegóriájaként értelmezhető. A felső szint figuráinak a beazonosítása, és így a sgraffito ikonográfiai programjának a megfejtése még nem történt meg. A jobb oldali, hulló aranypénzek közt álló félig meztelen nőalakban esetleg a gazdaság allegóriájaként is ábrázolt Danaéra ismerhetünk. Ha őt konkrét mitológiai alakkal azonosítjuk, akkor viszont a másik két ábrázolásban is mitológiai alakokat kellene felfedeznünk.  A középen álló nőalak kezében orsófélét láthatunk, ami a kézművességre utalhatna, Arakhnét megidézve. A bal oldali mező robosztus férfialakja nem antikos jellegű, kezében ásót tart, lábánál talán ekevas látható. Mindezek egyetlen mitológiai alakhoz sem kötik konkrétan, talán a földművelés allegorikus megjelenítéséről lehet itt szó.  Az alakok pontos azonosítása nélkül az ikonográfiai program sem fejthető meg, jelenleg leginkább a földművelés – kézművesség – gazdaság hármasságának ábrázolása tűnik valószínűnek. Az épület közlekedő helyiségeit, így a kapualjat, a földszinti és az első emeleti loggia folyosóit, illetve a lépcsőház pihenőit egyszerű, keretes mozaikpadló díszíti. Reprezentatívabb, figurális mintát csak a nagyrészt eredeti állapotában fennmaradt kapualjban találunk. Itt a padló követi a fal osztását, szélén összetett meander fut körbe. A szakaszokra bontott mozaikpadlón egyszerű keretes és figurális mezők váltakoznak, figurális motívumot a falpillérek sávjába eső elválasztó szakaszok kaptak. Az első szakaszban két griff között a Nap, a másodikban hasonló lények keretezésében a Hold és a csillagok motívuma áll. Ezt szélesebb szakasz követi, benne két egymásba fonódó sárkányszerű állat alakjával. A Nap és a Hold motívumos mezők a kapualjban megismétlődnek.

Ritoók Pál