Keresés
A nagyméretű, kétemeletes lakóház a Visegrádi és a Sziget utca sarkán épült fel, három telek területén. A közös homlokzat mögött három önálló épület állt, három udvar körül kiépítve.
Visontai Kovách László (1827-1889) a mai Veres Pálné utca 30. számú ház helyén korábban állt épület átalakítási terveinek elkészítésével bízta meg Ybl Miklóst.
A Terézvárosban, a Podmaniczky utca 7. szám alatt álló bérház építési engedélyezési kérelmét báró Hornig Vilmosné nyújtotta be a Tekintetes Fővárosi Tanácshoz 1889 decemberében.
Károlyi Alajos kisebb megrendelésekkel is fordult Yblhez, így többek között a Pozsony megyei Stomfán (ma Stupava, Szlovákia) lévő kastélyán is eszközöltetett vele átalakításokat.
Az árvaház létesítése Wenckheim Krisztina grófnő (1849-1924) nevéhez fűződik.
Rákospalotán 1884-ben alakult önálló lelkészség Beller Imre lelkész vezetésével, aki 1889-ben létrehozta a Templomépítő Bizottságot.
1858.
Ybl Miklós és irodája a korszak legjelentősebb épületeinek tervezésében és kivitelezésében vettek részt, neve a Bazilika, az Operaház vagy a Várkert bazár kapcsán vált ismertté.
A 19. században jelentek meg Európában a nyári pihenésre szolgáló nyaralók, villák. Pest első villanegyede a század elején a Király utca folytatásában jött létre.
Pollack Mihály (1773-1855) építész Eger Magdolnával 1808-ban kötött második házassága révén jutott Tahiban és Tótfaluban szőlőbirtokhoz, és az ehhez tartozó egyéb ingatlanokhoz.
A mai Vörösmarty téren állt egykor a Pesti Királyi Városi Német Színház épülete, melynek építését Johann Aman tervei szerint, Pollack Mihály kivitelezésében 1807-ben kezdtek meg.
Komárik Dénes Ybl e művét gótizáló romantikus kastélyépítészetének példái között tárgyalja, melynél a romantika festőibb építészeti elemei az erőteljes, lőréses torony és a meredek lépcsős oromzato