Kép

Törzs

A 19. században jelentek meg Európában a nyári pihenésre szolgáló nyaralók, villák. Pest első villanegyede a század elején a Király utca folytatásában jött létre. A Városligetbe vezető főútvonal meghosszabbításában fokozatosan épült ki a mai Városligeti fasor. Wechselmann Ignác (1828–1903) porosz-sziléziai származású építőmester feltehetően Bécsből érkezett a pesti Dohány utcai zsinagóga építkezésére. A kedvező munkalehetőségek hatására 1856-ban letelepedett, majd kapcsolatba került Ybl Miklóssal. Az 1860-as évek elején már a Festetics-palota építését vezeti, az évtized második felében pedig közös telket vásárolt az építésszel. Az 1870-es években Wechselmann a kivitelezője több Ybl épületnek: Degenfeld-Schomburg Imre gróf palotabérházának, illetve a Fővámháznak és a Várkert bazárnak. A két ember közti erős kötelékre utal, hogy Ybl sógora, Ernst Lafite által festett Ybl-portrét Wechselmann ajándékozta egy évvel az építész halála után a Magyar Nemzeti Múzeumnak.

Az építőmester 1870. április 26-án vásárolta meg a telket, három hónap múlva benyújtotta az engedélyezési terveket, a következő év júliusában pedig megkapta elkészült épületére a lakhatási engedélyt. A nyaralónak épült reprezentatív megjelenésű villába egy diadalívszerű íves előcsarnok vezetett. Az építési hatósághoz benyújtott terveket és iratokat, a tervezéssel nem foglalkozó Wechselmann látta el kézjegyével. Az engedélyezési terveken kívül ugyanakkor az Ybl-hagyatékban részlettervek is találhatók a villára vonatkozóan. Ez a tény könnyen a nagy építész életművébe sorolhatja az épületet, amelynek megjelenése inkább egy akadémiai képzettségű alkotóra vall, és bonyolult térszerkezete sem jellemző Ybl Miklósra. Feltételezhető, hogy a villa tervezője a fiatalon elhunyt tehetséges építész, Unger Emil (1839–1873), ahogy azt kortársa, Hevesi Lajos (1843–1910) leírta. Pollack Mihály unokája Pesten kezdte tanulmányait, majd a hannoveri politechnikai iskolában képezte magát. Itáliai tanulmányút után 1860-ban érkezhetett vissza szülővárosába, ahol valószínűleg azonnal beállt nagyapja egykori tanítványához, Ybl Miklóshoz. Rövid alkotókorszakának tervei az Ybl-hagyatékban találhatók. Wechselmann Ignác 1901-ben eladta villáját Ráth György műgyűjtőnek, aki azt Györgyi Gézával saját igényei szerint állandó lakássá alakíttatta át (1851–1934). Belső terei ekkor leegyszerűsödtek, a főhomlokzatról pedig eltűnt a diadalív.

Hidvégi Violetta

Bibliography

Gábor Eszter: A Wechselmann-villa. In: Ybl Miklós építész 1814–1891. Szerk. Farbaky Péter – Kemény Mária. Budapest, 1991. 99–104.

Gábor Eszter: Ismét a Wechselmann-villáról. Ars Hungarica 1992. 1. sz. 81–86.

Neoreneszánsz építészet Budapesten. Budapest Főváros Levéltára kiállítása. Szerk. Csáki Tamás – Hidvégi Violetta – Ritoók Pál. Budapest, 2008. 51–52.

Gábor Eszter: Az Andrássy út körül. Budapest, 2010. 301–313.

Tervezés ideje
1870
Építés ideje
1870 - 1871
Mai településnév
Budapest
Korabeli cím
Városligeti fasor 53.
Mai cím
VI. Városligeti fasor 12.
Építtető
Wechselmann Ignác
Tervező
Unger Emil
Kivitelező
Wechselmann Ignác
Tervek levéltári jelzete
Épülettípus
villa
Geofield
Leaflet Map data © Google