Clarisseum gyermekmenhely

1858. május 5-én gróf Károlyi István 150 magyar hold földet ajánlott fel a fóti uradalmához tartozó rákospalotai földekből a Magyar Gazdasági Egyesület használatára, és egy földműves iskola létrehozására. A testület ezt Károlyi iránti hálából Istvánteleknek nevezte el. Az 1869-től folyamatosan kiépülő istvántelki majorságban 1875-ben fiúotthont és mezőgazdasági szakiskolát nyitottak. 1882-ben a gróf Károlyi Sándorné Korniss Klára grófnő által 1870-ben alapított Első Budapesti Gyermekmenhely Egylet részt kért az istvántelki majorság telkének felső végéből. E telken 1882-1888 között épült fel az Egylet istvántelki fiókintézete és kápolnája, kiszolgáló melléképületekkel együtt. Az épületegyüttes megalapítása óta mindig változó keretek között, de folyamatosan betölti eredeti funkcióját. Az épületek külseje, s a templom belső tere ma is az eredeti kialakítást őrzi, a telken álló egyes melléképületekkel együtt.

A gyermekmenhely U alakú épületének, s az U alak öblében elhelyezkedő homlokzati középtornyos templomnak a homlokzatai téglaburkolatúak, vakolt sarokarmírozással, vakolt nyíláskeretekkel és párkányokkal tagolva. A templom homlokzatát kő és vakolt elemek egyaránt tagolják, nyíláskeretei félköríves záradékúak, a torony felső szakaszán kisméretű négykaréjos ablak nyílik. A templom belső terét fiókos dongaboltozat fedi, oldalfalait romantikus fejezetű pilaszterek tagolják. Az íves nyílássorú orgonakarzat árkádjait romanizáló fejezetű oszlopok tartják. A templom berendezése az épülettel egykorú. Az Ybl Miklós hagyatékában fennmaradt tervlapokon aláírás nem szerepel. Ybl szerzőségére, közvetlen közreműködésére bizonyítékunk nincsen tehát, így felmerül a kérdés, mennyiben tekinthető az épület Ybl Miklós alkotásának. Ybl az 1880-as évek elején valóban nem tervezett már hasonló neoromán stílusban. Az épület romanizáló részletei Ybl korábbi, neoromán-romantikus stílusú munkáira emlékeztetnek (Fót, Kaplony), a homlokzati középtornyos templom formáját alkalmazza a nagycenki és a ferencvárosi templomnál is. Kétkedésre adhat okot a menhelyépület viszonylag szokványos, hivatalos iskolaépítészetre emlékeztető kialakítása is. A hagyaték tervei között egyaránt találunk engedélyezési szintű és kiviteli terveket is, sok részletrajzzal. Ezek nem mutatnak eltérést az Ybl személyes közreműködését illetően jobban dokumentált épületek terveitől, részletterveitől. Más építész szerzőségére utaló forrásokat nem ismerünk, mindazonáltal Ybl szerzőségét sem bizonyítja semmi. Be kell érnünk azzal a megállapítással, hogy mivel mind az engedélyezési, mind a kiviteli tervek Ybl Miklós hagyatékában maradtak fenn, az újpesti Clarisseum terveit nagy valószínűséggel Ybl Miklós építészirodája készítette. A ma betonkerítéssel körülvett telken álló jelenleg is nevelőotthonként működik, a templom pedig plébániatemplomként van használatban. A gyermekotthon parkjának területén egykorú kiszolgáló épületek találhatóak, melyek közül az egyik jelenleg plébániaépületként működik.

Gömöry Judit