Római katolikus templom, Rákospalota

Rákospalotán 1884-ben alakult önálló lelkészség Beller Imre lelkész vezetésével, aki 1889-ben létrehozta a Templomépítő Bizottságot. Feltehető, hogy Ybl Miklóst a tervek elkészítésére az itt 1808 óta birtokos Károlyi család kérhette fel. Ybl 1891. január 22-én meghalt. A ma álló templom építését 1891. augusztus 2-án szavazták meg egy helyi gyűlésen. A Templomépítő Bizottság 1896. október 25-én ásványi Balassa Ernő építész, MÁV főmérnök historizáló, neoromán stílusú terveit fogadta el kivitelezésre, majd a terveket és a költségvetést bemutatta a püspöknek. 1896. december 10-én Chobot Ferenc plébános tette meg az első kapavágást az építkezésen; az elkészült templomot 1900. június 29-én szentelték fel.

A rákospalotai római katolikus templom két tervváltozatának hat tervlapja maradt fenn Ybl Miklós hagyatékában. Az "A" jelű tervlapok közé tartozó vázlattervi szintű alaprajz egy latinkereszt alaprajzú templomot ábrázol. A homlokzat elé lépő torony két oldalához egy-egy a főhomlokzat és az oldalhomlokzatok felé nyitott, a külső sarkokon oszloppal támasztott nyílású előcsarnok kapcsolódik. A templom terében a torony mögötti, a hajó felé három nyílással megnyitott orgonakarzatot követően három haránt irányú téglalap alakú boltszakasz található a négyezet előtt, melyhez kétoldalt a hajó boltszakaszaival egyező méretű és alakú keresztházak kapcsolódnak. A rövid szentély apszisa a nyolcszög öt oldalával záródik. A szentély egyenes szakaszához kétoldalt alacsonyabb négyzetes mellékterek csatlakoznak, közülük a bal oldali az oratórium, a jobb oldali a sekrestye szerepét töltötte volna be. A földszinti terek keresztboltozatos kialakításúak lettek volna; a főhajó, a négyezet, a keresztházak és a szentély boltozata az alaprajzon nincs jelölve. A keresztházakban, illetve a főszentélyben egy-egy oltár látható, a szószék pedig a négyezet szentély felőli jobb oldali pillérén került volna elhelyezésre. A szintén csak vázlattervi szinten kidolgozott homlokzati rajzok közül az egyik az épület főhomlokzatát, a másik a bal oldali homlokzatot ábrázolja. A toronyaljban kialakítandó bejárat a két oldalsó előcsarnokból lett volna megközelíthető. A négyszintes torony harmadik szintjének félköríves záradékú ablakai fölött minden oldalt óra kapott volna helyet. A záró harangszint egy görögkereszt alakú, szárain nyeregtetővel fedett, négyezetén nyolcszögű felépítmény fölött nyolcszögű gúlasisakkal zárt tömeg, ahol a görögkereszt szárai közötti, a belső felől meg nem közelíthető sarokrészeket kívülről ívsoros korlát szegélyezte volna. A homlokzatokon a lábazat fölött vakolatsávozás látható, a pilaszterekkel elválasztott falszakaszokat pedig ívsoros párkány zárta volna. Az ablakok profilozott kerettel, félköríves záradékkal kerültek volna megépítésre. A homlokzatokat a torony oldalain található, domborművekkel díszített lunettaoromzatos ajtók, illetve a keresztházak hármas ablakcsoportjai, oromzatuk kör alakú mérműves ablakai élénkítik.

A szintén három tervlapból álló "B" jelű sorozatban egy a templom alaprajzát ábrázoló helyszínrajz, egy az alaprajzot önállóan ábrázoló tervlap, valamint a hosszház keresztmetszeti rajza találhatóak meg. A "B" változat szerint a templom háromhajós bazilikális térelrendezéssel épült volna meg, a főhomlokzat tengelyében gazdagon tagolt bélletes kapuzat mögötti előtérrel, ennek két oldalán egy-egy a belső felől, illetve a templom jobb oldala mellett szabadon álló, egyszakaszos árkáddal kapcsolt torony felől megközelíthető melléktérrel. A bazilikális belső tér oldalhajói a főhajó szentélye előtt egyenesen záródnak, végfaluk előtt egy-egy oltár állott volna. A főhajó és a mellékhajók bakdúcos, szelemenes fedélszékkel van fedve. A templom szentélye és annak mellékterei az "A" tervváltozattal teljesen megegyező kialakítással épültek volna meg. A "B" tervváltozat szerinti templom homlokzatainak tervezett kialakításáról csupán a keresztmetszeti rajzon látható ablakbélletek tanúskodnak: ezek az "A" jelű tervváltozattal egyező részletképzésűek.

Gömöry Judit