Alkotások
A debreceni színház tervezésével Ybl több éven át foglalkozott, számos tervváltozatot készített. Első terveit 1858 után készíthette, amelyeket a következő években továbbiak követtek.
A tatai Esterházy uradalomhoz tartozott Tarján községben található majorság egy épületéhez Ybl 1860-ban készített átalakítási és bővítési tervet gróf Esterházy Miklós számára.
A Nemzeti Lovarda Pesten 1858 januárjában nyitotta meg kapuit, amelyhez Ybl két elrendezési változatot készített.
A Lánchíd 1849-es és az Alagút 1857-es átadása után alakult ki a budai rakpart mellett a téglalap alaprajzú, kicsit szűkös Lánchíd tér.
A Sárbogárd-nagyhörcsökpusztai egykori kastélyt 1853-60 között Zichy Paulai Ferenc (1822–1909) gróf építtette, a kutatás legújabb állása szerint Wéber Antal építésszel.
A nagycenki plébániatemplom építésére szóló megbízást Ybl Miklós 1860 februárjának első napjaiban személyesen Széchenyitől kapta.
Az Akadémia palotájának tervezésére kiírt meghívásos pályázatra Ybl 1860 októberében kapott felkérést, amit valószínűleg a Károlyi családdal való kapcsolatának köszönhet, s ami pályájának és stilár
Komárik Dénes Ybl e művét gótizáló romantikus kastélyépítészetének példái között tárgyalja, melynél a romantika festőibb építészeti elemei az erőteljes, lőréses torony és a meredek lépcsős oromzato
A debrő-parádi birtok számos történelmi család, köztük a Rákócziak, majd a Grassalkovichok kezén is megfordult. A helybeliek a talajból feltörő gyógyvizet már a 18.
Ybl pályatársaihoz hasonlóan nemcsak új épületeket tervezett, legalább tízegynéhány pesti bérház átalakítása is az ő nevéhez fűződik.
A kecskeméti evangélikus gyülekezet 18. század végén épült első temploma helyén már az 1830-as években újat kívánt emelni.
Ybl Miklós első pesti palotája Festetics György grófnak (1815–1883) készült, aki 1860-ban Vas megye főispánja, majd 1861-től főrendiházi tag lett.
Ganz Ábrahám (1814–1867) vasöntőmester, a hazai nehézipar egyik megteremtője a fóti kastély munkálatai során került kapcsolatba Ybl Miklóssal.
Az egykori Hatvani (ma Kossuth Lajos) és a Szép utca sarkán egy kétemeletes palota állt, melyet 1828-29-ben gróf Cziráky József számára Hild József épített.
A kastély elődjét Zichy Imre és felesége Erdődy Terézia 1722-25 között építtette, kápolnáját 1727-ben szentelte föl a veszprémi püspök.
A palotát Ybl Károlyi Lajos megrendelésére kezdi el tervezni 1863-ban, majd fia, Alajos gróf megbízásából folytatja.