Épületleírás
Az egykori Ferenc József tér az 1830-as évek végére Hild József (1789–1867) koncepciójának köszönhetően Közép-Európa legszebb városi terévé alakult. A másfél évtized alatt egy tervezői gondolatban, klasszicista formában született munkák a reformkori Pest fokozatosan erősödő polgárosodásának reprezentatív köz- és magánépületei. A Duna-parttól a Vigyázó Ferenc utcáig húzódó kétemeletes házak földszinti nyílásai ívesen, míg az emeletiek egyenessel záródtak. A Dunai-fronton nyolcvan méter hosszú Nákó-ház a Mérleg és Zrínyi utca közti telken, a Gresham-palota helyén állt. 1869. június elején Pucher József (1836–1904) építőmester a tulajdonos, Nákó János megbízásából harmadik emelet ráépítésére kért engedélyt. A jól értesült Fővárosi Lapok már április közepén megjelent írásában féltette a tér megszokott képét a tervezett változtatástól: „A Lánchíd tér arányosságát csakugyan megrontják azzal, hogy a Nákó-házra még egy emeletet építenek.” A tanács azonban bízott a kivitelező mögött meghúzódó Ybl Miklósban, és 1869. július 1-jei ülésén a kétemeletes épület megfelelő teherbíró képességét feltételezve megadta az építési engedélyt. Az építési hatóság dokumentumai között lévő tervek mellett az Ybl-hagyatékban még két újabb homlokzati változat is fennmaradt erre az épületre. Az építész tervváltozatai egyikén klasszicista középületet képzelt el középrészén timpanonnal, a harmadik emeleten pedig kariatidákkal, míg másik elgondolása szerint neoreneszánsz köntösbe burkolta volna a bérházat. Ybl végső megoldásában tiszteletben tartotta elődje munkáját; megemelte a koronázó-párkányt és a meglévő két emelethez hasonló kialakítással egy újabb szintet illesztett. A kivitelre került változatot Weinwurm Antal felvétele őrizte meg számunkra, amely nem felel meg egy az egyben egyik variánsnak sem. Nemcsak a homlokzat képe változott az átalakítás során, hanem az igényeknek megfelelően belül is korszerűsítették a bérházat. Bár ekkor még Nákó János tulajdonában volt az épület, annak modernizálása már az 1872-ben birtokba került új tulajdonos, az építési engedély kiadásának évében – 1869-ben – alakult Franco-Magyar Bank érdekeit szolgálta. A pár évig prosperáló bankot az 1873-as tőzsdekrachot követően 1876 nyarán felszámolták. A bérház hatalmas méreténél fogva korábban is befogadott közintézményeket. Az Akadémia palotájának elkészültét megelőzően néhány évig itt ülésezett a tudós társaság, sőt az 1870-es évek elején felmerült országházzá alakításának gondolata is. A megújult épület 1880-ban a Gresham Életbiztosító Társaság kezébe került, amely 1905–1907 között Quittner Zsigmond (1859–1918) – ill. az ő irodájában dolgozó Vágó József (1877–1947) – tervei által építtette fel, az új építészeti ízléshez igazodva, szecessziós székházát.
Hidvégi Violetta
Bibliográfiai adatok
Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956. 142.
Mányai Csaba – Szelke László: A Gresham világa. Budapest, 2003.
Hidvégi Violetta: A nagy építész „kis épületei” Pest és Buda építési hatóságainak dokumentumaiban. Ars Hungarica 2014. 4. sz. 509–519.