Kép

Épületleírás

A kastély elődjét Zichy Imre és felesége Erdődy Terézia 1722-25 között építtette, kápolnáját 1727-ben szentelte föl a veszprémi püspök. Első átépítésére 1775-ben került sor az épület hátsó homlokzatán elhelyezett márványtábla szerint. Ybl az épületet 1863-ban egy tűzvész után építette át, Széchenyi István közvetlen baráti körébe tartozó Waldstein-Waltenberg János megbízásából. Ybl a leégett barokk kastély földszintjét, emeletének főfalait és eredeti ablaktengely-osztásait minden bizonnyal megtartotta, viszont a főépület középrészének sajátos tér- és tömegkompozíciója, valamint a nyaktaggal csatlakozó épületrész bizonyosan az ő alkotása. Ybl föltehetően a barokk kápolnát is fölújította, ugyanis a használatban lévő kápolnát csak a 1931-ben alakítottak át kaszinóvá.

Téglány alaprajzú, egyemeletes, részben alápincézett épület, középtengelye fölött kontyolt nyeregtetők által közrefogott, ovális alaprajzú tamburos kupola, a tamburban ablaksorral. Nyugati oldalhomlokzatához rövid nyaktaggal, vele azonos magasságú épületrész csatlakozik. Főhomlokzata a bővítménnyel és a nyaktaggal együtt tizenkét tengelyes, a kissé hátrahúzott bővítmény és a nyaktag homlokzati architektúrája a főépületét követi. A főépület lekerekített sarkait, északi homlokzati középrizalitját, és a bővítmény sarkait is plasztikus kváderezés emeli ki, az emeleti ablakok fölött konzolpárra támaszkodó egyenes szemöldökpárkányok sorakoznak. A déli homlokzat enyhén kilépő középrizalitja alsó, kváderezett felületének tengelyében van a bejárati kapu, kétfelől egy-egy ablak, fölötte kovácsoltvas korlátos erkély, amelyre sajátos, egyenes záradékú, de ívesen formált sarkú ajtó nyílik, a kétfelől hasonlóan kialakított ablakokkal együtt hármas csoportot alkotva. A nyílásokat itt kontraperspektivikus, fölfelé szélesedő, ornamentális díszítésű pilaszterek fogják közre. A kastély fő érdekessége a magas tetőidomok közül kiemelkedő, ablaksorral megnyitott tamburos kupola, amelyet a középrizalitokat lezáró, az építtetők címerével és az átépítés évszámát megörökítő táblával díszített mellvédek is kiemelnek. Alatta a földszinten ovális alaprajzú boltíves sala terrena, az emeleten ovális könyvtárszoba, melynek kupoláján Guido Reni Apollót, Aurórát és a hórákat ábrázoló freskójának másolata (Pállik Béla 1845-1908), a tamburban nyitott ablakokon beáradó fényben látható.

Mezey Alice

Bibliográfiai adatok

Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956. 49.

D. Mezey Alice: A természetes fény felhasználásának néhány példája Ybl kastélyépítészetében. In: Ybl Miklós építész 1814–1891. Szerk: Kemény Mária, Farbaky Péter. Budapest, 1991. (Kiállítási katalógus) 153-154.

Veszprém megye műemlékjegyzéke. Kézirat, címszó Balázsik Tamástól, Forster Központ irattár.

Tervezés ideje
1863
Mai településnév
Várpalota
Korabeli cím
Várpalota
Mai cím
Kastélydomb
Építtető
Waldstein János
Tervező
Ybl Miklós
Tervek levéltári jelzete
Épülettípus
kastély
Geofield