Épületleírás
A kastély elődjét Zichy Imre és felesége Erdődy Terézia 1722-25 között építtette, kápolnáját 1727-ben szentelte föl a veszprémi püspök. Első átépítésére 1775-ben került sor az épület hátsó homlokzatán elhelyezett márványtábla szerint. Ybl az épületet 1863-ban egy tűzvész után építette át, Széchenyi István közvetlen baráti körébe tartozó Waldstein-Waltenberg János megbízásából. Ybl a leégett barokk kastély földszintjét, emeletének főfalait és eredeti ablaktengely-osztásait minden bizonnyal megtartotta, viszont a főépület középrészének sajátos tér- és tömegkompozíciója, valamint a nyaktaggal csatlakozó épületrész bizonyosan az ő alkotása. Ybl föltehetően a barokk kápolnát is fölújította, ugyanis a használatban lévő kápolnát csak a 1931-ben alakítottak át kaszinóvá.
Téglány alaprajzú, egyemeletes, részben alápincézett épület, középtengelye fölött kontyolt nyeregtetők által közrefogott, ovális alaprajzú tamburos kupola, a tamburban ablaksorral. Nyugati oldalhomlokzatához rövid nyaktaggal, vele azonos magasságú épületrész csatlakozik. Főhomlokzata a bővítménnyel és a nyaktaggal együtt tizenkét tengelyes, a kissé hátrahúzott bővítmény és a nyaktag homlokzati architektúrája a főépületét követi. A főépület lekerekített sarkait, északi homlokzati középrizalitját, és a bővítmény sarkait is plasztikus kváderezés emeli ki, az emeleti ablakok fölött konzolpárra támaszkodó egyenes szemöldökpárkányok sorakoznak. A déli homlokzat enyhén kilépő középrizalitja alsó, kváderezett felületének tengelyében van a bejárati kapu, kétfelől egy-egy ablak, fölötte kovácsoltvas korlátos erkély, amelyre sajátos, egyenes záradékú, de ívesen formált sarkú ajtó nyílik, a kétfelől hasonlóan kialakított ablakokkal együtt hármas csoportot alkotva. A nyílásokat itt kontraperspektivikus, fölfelé szélesedő, ornamentális díszítésű pilaszterek fogják közre. A kastély fő érdekessége a magas tetőidomok közül kiemelkedő, ablaksorral megnyitott tamburos kupola, amelyet a középrizalitokat lezáró, az építtetők címerével és az átépítés évszámát megörökítő táblával díszített mellvédek is kiemelnek. Alatta a földszinten ovális alaprajzú boltíves sala terrena, az emeleten ovális könyvtárszoba, melynek kupoláján Guido Reni Apollót, Aurórát és a hórákat ábrázoló freskójának másolata (Pállik Béla 1845-1908), a tamburban nyitott ablakokon beáradó fényben látható.
Mezey Alice
Bibliográfiai adatok
Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956. 49.
D. Mezey Alice: A természetes fény felhasználásának néhány példája Ybl kastélyépítészetében. In: Ybl Miklós építész 1814–1891. Szerk: Kemény Mária, Farbaky Péter. Budapest, 1991. (Kiállítási katalógus) 153-154.
Veszprém megye műemlékjegyzéke. Kézirat, címszó Balázsik Tamástól, Forster Központ irattár.