Keresés
E saroktelken a 19. század elején a térképeken egy kisebb U alaprajzú épületet láthatunk, melynek főtengelye a Ráday utca vonalára merőleges volt, és a mai saroktól kissé távolabb helyezkedett el.
A tatai Esterházy uradalomhoz tartozott Tarján községben található majorság egy épületéhez Ybl 1860-ban készített átalakítási és bővítési tervet gróf Esterházy Miklós számára.
A Magyar Tudományos Akadémia 1859-ben látványos megemlékezést szervezett Kazinczy Ferenc (1759-1831) születésének 100-ik évfordulója alkalmából.
A kiegyezés után világossá vált, hogy a budai királyi palota elégtelen az udvari reprezentáció megnövekedett követelményeinek kielégítésére.
A reformkorban a képviselők Pesten szándékoztak felépíteni az új országházat. Tervezésére 1844-ben pályázatot írtak ki, ám a királyi udvar az elképzelést nem támogatta.
A gyulai származású Geist Gáspár (1817–1872) édesapjától kádármesterséget tanult, majd vándorlásai során Bécsben Milly gyertyagyárában elleste a sztearingyertya-gyártás fortélyait.
A háromemeletes épület a Paulay Ede (egykori Szerecsen) és a Dalszínház utca sarkán fekvő telken épült fel Brunhuber és Paulheim építészek vezetésével.
Ybl Miklós 1868-ban Leitner Márk Lipót papírkereskedő számára neoreneszánsz stílusú bérházat tervezett a mai Szent István tér 15. szám alatti telekre.
Az építtető Báró Lipthay Béla először Ybl Miklóst bízta meg a tervek elkészítésével.
Lónyay Menyhért (1822-1884) politikai pályáját 1843-ban kezdte, amikor Bereg vármegye országgyűlési követe lett. 1849-50 között Párizsban élt, majd – miután kegyelemben részesült – hazatért.
Ybl Miklós első pesti palotája Festetics György grófnak (1815–1883) készült, aki 1860-ban Vas megye főispánja, majd 1861-től főrendiházi tag lett.
A Margitszigetet Lipót császár és király 1790-ben Sándor Lipót főherceg nádor mulatóhelyéül jelölte ki, amelyért az államkincstár bérleti díjat fizetett.