Main navigation
Az itáliai reneszánsz villaépületészet Andrea Palladio nevéhez köthető típusát kivételes eleganciával megidéző főépület föltételezhetően a Draskovich család barokk kastélya földszintjének részbeni
A Nemzeti Múzeum körüli kert-negyedben már Ybl épülete előtt több mint fél évszázaddal is álltak lovagló helyek.
A 19. században a magyar közönség operaelőadásokat már a Rondellában, majd a Német Színházban is láthatott.
Özvegy Pálffy Pálné Károlyi Geraldine az 1860-as években vásárolta meg a nagyméretű saroktelket Ybl Miklóstól és Wechselmann Ignáctól.
Az egykori Ferenc József tér az 1830-as évek végére Hild József (1789–1867) koncepciójának köszönhetően Közép-Európa legszebb városi terévé alakult.
Az épület historizáló neoreneszánsz stílusú, néhány helyen klasszicizáló részletekkel.
Az impozáns méretű és megjelenésű historizáló neoreneszánsz stílusú ház a Kálvin tér, Múzeum és Baross utca által határolt szabálytalan alaprajzú telken épült.
Ybl Miklós hagyatékában található néhány tervlap, amely a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Rt. egykori Váci körút (mai Bajcsy-Zsilinszky út) 3.
Az új székházat Buda város tanácsának ösztönzésére építtette a Lánchíd Társulat 1867-ben, mert korábbi házának homlokfala a Lánchíd építése után kialakított utcaszabályozási vonalat átlépte.
A Kecskeméti utca 10. szám alatt állott a Csekonics József részére Hild János tervei alapján 1797-ben épített palota. Az 1838.
A Magyar Nemzeti Múzeum épülete 1837-1846 között épült fel Pollack Mihály tervei alapján.
Az Eötvös-szobor talapzatának megtervezése után Ybl Miklóst egy másik hasonló feladat is megtalálta, amely szintén a Duna-parton valósult meg.