Alkotások

1871. február 2-án 58 éves korában elhunyt báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke.

Az újpesti római katolikus egyház története 1833-ra nyúlik vissza, amikor a mai Baross utcában kápolnaépítésbe fogtak.

Egykor három Ybl alkotás díszítette a Kálvin teret. Az 1860-as évek első felében készült el Geist Gáspár négy közterületre néző háromemeletes bérháza a tér belvárosi oldalán.

Károlyi Alajos kisebb megrendelésekkel is fordult Yblhez, így többek között a Pozsony megyei Stomfán (ma Stupava, Szlovákia) lévő kastélyán is eszközöltetett vele átalakításokat.

A kiegyezés után világossá vált, hogy a budai királyi palota elégtelen az udvari reprezentáció megnövekedett követelményeinek kielégítésére.

Fölsinger Rezső bérháza a Sugárút, az 1885-től már Andrássy Gyuláról elnevezett út belvároshoz legközelebb eső szakaszán, nem messze Ybl egyik főművétől, az Operától épült.

Az Erzsébet Sósfürdő a mai Tétényi úti Szent Imre kórház területén állt, itt tárták fel az Erzsébet -, az Ilona- és a Hunyadi Mátyás-forrást.

Az Eötvös-szobor talapzatának megtervezése után Ybl Miklóst egy másik hasonló feladat is megtalálta, amely szintén a Duna-parton valósult meg.

A háromemeletes épület a Paulay Ede (egykori Szerecsen) és a Dalszínház utca sarkán fekvő telken épült fel Brunhuber és Paulheim építészek vezetésével.

1858.

Arany János (1817-1882) költő síremléke a budapesti Fiumei úti sírkert 14. parcellájának sarkán áll.

Ybl Miklós hagyatékában harminckilenc olyan tervlap található meg, mely gróf Széchenyi Béla budai palotájának építéshez készült.