Alkotások
Az egyemeletes, loggiákkal díszített homlokzatú, tornyos, 16-18. századi eredetűnek mondott Károlyi-kastélyt a 19.
A Nemzeti Múzeum körüli kert-negyedben már Ybl épülete előtt több mint fél évszázaddal is álltak lovagló helyek.
Pollack Mihály (1773-1855) építész Eger Magdolnával 1808-ban kötött második házassága révén jutott Tahiban és Tótfaluban szőlőbirtokhoz, és az ehhez tartozó egyéb ingatlanokhoz.
Nyári színkör. A nyári színház épülete a fürdőtelep angolparkjában, a mai kiserdei teniszpályák helyén állt.
A debreceni színház tervezésével Ybl több éven át foglalkozott, számos tervváltozatot készített. Első terveit 1858 után készíthette, amelyeket a következő években továbbiak követtek.
A tatai Esterházy uradalomhoz tartozott Tarján községben található majorság egy épületéhez Ybl 1860-ban készített átalakítási és bővítési tervet gróf Esterházy Miklós számára.
A Nemzeti Lovarda Pesten 1858 januárjában nyitotta meg kapuit, amelyhez Ybl két elrendezési változatot készített.
A Lánchíd 1849-es és az Alagút 1857-es átadása után alakult ki a budai rakpart mellett a téglalap alaprajzú, kicsit szűkös Lánchíd tér.
A Sárbogárd-nagyhörcsökpusztai egykori kastélyt 1853-60 között Zichy Paulai Ferenc (1822–1909) gróf építtette, a kutatás legújabb állása szerint Wéber Antal építésszel.
A nagycenki plébániatemplom építésére szóló megbízást Ybl Miklós 1860 februárjának első napjaiban személyesen Széchenyitől kapta.
Az Akadémia palotájának tervezésére kiírt meghívásos pályázatra Ybl 1860 októberében kapott felkérést, amit valószínűleg a Károlyi családdal való kapcsolatának köszönhet, s ami pályájának és stilár
Komárik Dénes Ybl e művét gótizáló romantikus kastélyépítészetének példái között tárgyalja, melynél a romantika festőibb építészeti elemei az erőteljes, lőréses torony és a meredek lépcsős oromzato