Alkotások
Az impozáns méretű és megjelenésű historizáló neoreneszánsz stílusú ház a Kálvin tér, Múzeum és Baross utca által határolt szabálytalan alaprajzú telken épült.
Dietl Lipót 1872-ben, 1978/1872. szám alatt kapott engedélyt a két különálló telek egységes terv szerinti, ikerházzal való beépítésére.
Az egységes homlokzat mögött egyesített két épülettömb valójában hét házból áll. Unger Emil és Ybl Miklós is készített a Sugár úti Építő Vállalat számára terveket.
Róth Zsigmond (1830-1885) üvegesmester, 1865-ben alapította meg önálló vállalkozását.
A pesti görögök templomának Thalherr József-féle terveit Jung József alakította át, majd valósította meg 1791–1801 között.
A Budapester Bauzeitung egy 1880-as számában számol be arról, hogy Sárkány József törvényszéki elnök korábban megvásárolta az Apáczai Csere János és Dorottya utca elején, az Eötvös térre néző, rége
Az árvaház létesítése Wenckheim Krisztina grófnő (1849-1924) nevéhez fűződik.
A királyi vár alatt elterülő várkerti épület-együttes létrejötte Podmaniczky Frigyeshez köthető, aki 1873-ban lett a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnöke.
A 19. században a magyar közönség operaelőadásokat már a Rondellában, majd a Német Színházban is láthatott.
Gróf Wenckheim Frigyes (1842–1912) unokatestvérét, Wenckheim Krisztinát (1849-1924) vette feleségül. A házaspárnak több mint 100 000 hold birtoka volt az országban, köztük Békés megyében.
E saroktelken a 19. század elején a térképeken egy kisebb U alaprajzú épületet láthatunk, melynek főtengelye a Ráday utca vonalára merőleges volt, és a mai saroktól kissé távolabb helyezkedett el.
Ybl Miklós hagyatékában található néhány tervlap, amely a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Rt. egykori Váci körút (mai Bajcsy-Zsilinszky út) 3.