Rác fürdő

Budapest világhírű fürdőkultúrája a Gellérthegy és a Duna vonalában húzódó törésvonal mentén fakadó gyógyhatású hévforrásokra támaszkodik. A budai alsó hévizek által táplált gyógyfürdő helyén már a török kor előtt is állt fürdő. A török hódoltság idején nyolcszögletű kupolacsarnokkal bővített együttest Kis fürdő néven említik, amely utóbb a környékre települt szerbekről, rácoktól kapta mai nevét. A fürdő sérülések nélkül élte át Buda 1686. évi visszafoglalását, majd egy évszázad múlva jelentősen átalakították. „Budán ugyan a kénköves meleg fürdők, melyek egynehány esztendők óta kicsinosíttattak, különös emlékezetet érdemelnek: ú. m. a Császár fürdő (…) a Rácz fürdő, a Rudas fürdő” – írják 1827-ben. 1860-ban Heinrich Nepomuk János (1818–1888) orvos tulajdonába került, aki barátját, Ybl Miklóst kérte fel fürdője átalakítására és kibővítésére, amely az 1860-as évek második felében két lépcsőben ment végbe. A meglévő részek átalakítása mellett első ütemben két újabb kupolacsarnokot építettek a fürdőhöz. A felülvilágítós kupolájú meleg medence mellé gőz- és kádfürdők, valamint kiszolgáló egységek kerültek. Elkészült egy kisebb kupolacsarnokos női fürdő is zuhanyozókkal és kiegészítő medencéivel együtt. A korabeli lapok osztatlan lelkesedéssel számolnak be az eredményről, amelyben Heinrich János az európai fürdőkben szerzett tapasztalatait is összegezte. A tudósítások kiemelik a minden kényelemmel és fényűzéssel ellátott fürdő célszerűségét, olcsóságát, amelyet minden polgár élvezhet. „Oly hely ez, mely a fővárosnak igazi díszére szolgál, mert nem hisszük, hogy Európában léteznék ennél fényesebb és célszerűbben berendezett gőzfürdő (…). Az első nagy fürdőhelyiség egy kerek kupolás terem, egész templomszerű impozánsággal, oldalt oszlopos ívekkel, fenn faragványokkal, a talaj fényes és mozaikszerű, közepén egy meleg medence csillagos lépcsőzettel (…).” Ybl romantikus stílusban fogant alkotásával igazodott a meglévő török fürdőhöz és feltehetően barátja elvárásához. A fóti templom és az Unger-ház motívumai születnek újjá a nyolcszögletű fürdőteremben és zuhanyozóban. 1869-ben készült el a langyos medence nyolcszög alaprajzú, felülvilágítós kupolacsarnoka, amely stílusában már Ybl egykorú épületeinek neoreneszánsz modorához igazodik. A fürdőt 1931-ben Szent Imre hercegről nevezték el, halálának 900. évfordulója alkalmából. 1934-től hivatalosan is gyógyfürdő, egy év múlva a főváros tulajdonába került. A II. világháborúban Ybl bővítése a langyos medence kivételével jórészt megsemmisült. Az 1960-as évek elején történt felújítás során több megmaradt, de sérült épületrészt elbontottak. A nyolcvanas évekre a fürdő állapota egyre romlott. A környék rendezési tervének elfogadása után 2010-re befejeződött a fürdő rekonstrukciója egy szálloda rész hozzáépítéssel. Az Ybl-féle átalakításokat korabelei dokumentumok alapján állították helyre, építették újjá.

Hidvégi Violetta