Római katolikus templom és mauzóleum, Kaplony

Károlyi Sándor az egykori bencés templom és kolostor középkori épületegyüttesét alakíttatta át, amikor a török kiűzése után ferenceseket telepített le Kaplonyban. Az 1711-1737 között barokk stílusban átalakított épületeket 1834-ben súlyosan megrongálta a környéken pusztító földrengés. Károlyi György (1802-1877) Ybl Miklóst kérte fel az épületegyüttes helyreállításának, illetve átalakításának megtervezésére. Az Ybl-hagyatékban mindössze a templom és a csatlakozó épületek méretezett földszinti alaprajza maradt fenn, mely a földrengés után épen maradt épületrészeket mutatja. Az 1841-ben készült rajzon az épületegyüttes átépítés előtti állapotban látható, megfigyelhető például a templom eredeti, háromhajós elrendezése. Ybl három további, 1842-ben készült felmérési rajza található meg a Forster Központ Tervtárában, melyeken a templom és a kolostor déli és keleti homlokzata, valamint a templom keresztmetszete került felmérésre. Ybl életművében ez volt az első jelentősebb templomépület, mely nem sokkal előzte meg a fóti templom tervezését és építését, a szakirodalom egyöntetűen a fóti templom előképeként tekint rá. Ybl a háromhajós, bazilikális elrendezésű épületet teremtemplommá alakította, illetve a korábbi déli kápolna helyett a szentély keleti falának meghosszabbításával alakított ki egy új, görögkereszt elrendezésű kriptát. Szakács Béla Zsolt kutatásai nyomán tudjuk, hogy Ybl nemcsak a templomépület körítő falaiban, hanem a nyugati toronypárban és a szentély melletti emeleti oratóriumokban is jelentős részben megőrizte a középkori épületet. A kolostorépületet a keleti szárny kivételével a földrengés szinte teljesen romba döntötte, Ybl itt a keleti szárnyat egészében felhasználva alakította ki az új épületet, a többi épületszárny helyén pedig egyszerűbb, T alaprajzú, földszintes épületet tervezett. A kolostor kerengőjének déli szárnyát átépítve alakította ki az oldalkápolnát, emeletén oratóriummal. A templomon Ybl a román kor jellemző stíluselemeit alkalmazta: rózsaablak, vakárkádsor és félköríves nyílászáradékok jelennek meg a homlokzatokon. A két nyugati torony lezárásának mintáját talán a pécsi székesegyház adhatta. Ybl Ervin 1842 és 1847 közé datálja a kaplonyi építkezéseket. Az építkezés menetéről pontos adataink nincsenek, de az építész hagyatékában fennmaradt iratok között található költségvetések, árajánlatok arról tanúskodnak, hogy legalábbis a templom tervei 1844 nyarán már biztosan készen lehettek. Mivel a hagyatékban számlák sajnos nem maradtak fenn, az építési munkálatok menetéről nem kapunk pontos képet. Az árajánlatokból kiderül, hogy 1848-ban még biztosan folytak az építési munkálatok, de ebben az évben már fel is szentelték a templomot. A kaplonyi épületegyüttes a magyarországi romantika neoromán stílusváltozata egyik első megjelenésének tekinthető. A kriptát 1892-ben, majd 1904-ben is átalakították, az Ybl által kialakított háromhajós elrendezést az utóbbi átalakítás során szüntették meg.

Gömöry Judit