Zichy Pál gróf kastélya, Nagyhörcsök-puszta (Sárbogárd)

A Sárbogárd-nagyhörcsökpusztai egykori kastélyt 1853-60 között Zichy Paulai Ferenc (1822–1909) gróf építtette, a kutatás legújabb állása szerint Wéber Antal építésszel. Az a tény, hogy az épület 30 terve az Ybl-hagyatékban található, ám egy részüket Wéber szignálta, többféle magyarázatra vezetett. Az egyik, hogy Ybl Wéberrel együtt az épület társtervezője, a másik az, hogy Ybl egy későbbi átalakítás miatt kapta meg a terveket Wébertől. A tervezés folyamatának legutóbbi vizsgálata arra az eredményre vezetett, hogy a kastély első periódusának tervezője Wéber volt, és Ybl később csak átalakította az épületet. Az épület két egysége Z formájú alaprajzot ad: a keleti reprezentatív tömböt a csuklópontban található kapualj a nyugati, kiszolgáló épületrésszel. Az épület változatos alaprajzi konfigurációja, hosszan elnyúló szárnyai éppúgy az angol kastélyépítészetet idézik, mint a változatos, különféle formájú, kubusszerű épületrészek (tornyok, oromzatos szárnyak, sokszögzáródású apszisszerű kiugrások) additív összekapcsolása. A sok csúcsíves záródású nyílás miatt az inkább a gótizáló romantikához sorolható oldott tömegformálása azzal is magyarázható, hogy itt nem volt korábbi épület, s így jöhetett létre az egyik legkvalitásosabb magyarországi romantikus kastély. A belső oszlopos, pilléres, boltozott terek áttekinthető és ugyanakkor funkcionálisan a megrendelői igényt jól kielégítő alaprajzot adtak: a földszinten a grófi, férfi lakosztály reprezentatív helyiségegyüttese alakult ki. A gazdasági épületrészhez földszintes istálló és kocsiszín csatlakozott. Az épület legközelebbi rokonai Wéber vörösvári (ma Rotenturm, Ausztria) Erdődy- és galántai (ma Galanta, Szlovákia) Esterházy-kastélya. 1858-tól az ifjú feleség, Kornis Anna (1836–1901) igényeinek megfelelően bővült az emelet kialakítása mind a fő, mind a gazdasági épületrész fölött: ide kerültek a grófnői lakosztály, a gyermekek és személyzet szobái és a vendégszobák. Átépült a főépületrész főlépcsőháza is. Az építkezés 1860 körül fejeződhetett be. Az 1860-as években újabb változások történtek a változó megbízói igényeknek megfelelően, ezeket már Ybl Miklós tervezte. Így például a gazdasági szárny átjárójának végén a korábbi nyeregkamra átalakításával kápolna jött létre. 1869–1874 között Zichy Pálné Kornis Anna (akitől a kastély az Anna-vár elnevezését kapta) Gottfried Semperrel, a kor nagy építészével levelezett, hogy a kastélyt neoreneszánsz stílusban átalakíttassa. Az 1870-71-ben készült, Zürichben őrzött Semper-tervek végül nem valósultak meg, az épület kisebb változtatásokkal 19. századi formájában állt. A II. világháború idején vált romossá, majd későbbi, nem megfelelő kezelése juttatta mai sorsára - mezőgazdasági nagyüzem rendezkedett be az épületben. Ma magántulajdonban van.

Farbaky Péter