Keresés
Ybl Miklós 1868-ban Leitner Márk Lipót papírkereskedő számára neoreneszánsz stílusú bérházat tervezett a mai Szent István tér 15. szám alatti telekre.
Az építtető Báró Lipthay Béla először Ybl Miklóst bízta meg a tervek elkészítésével.
Lónyay Menyhért (1822-1884) politikai pályáját 1843-ban kezdte, amikor Bereg vármegye országgyűlési követe lett. 1849-50 között Párizsban élt, majd – miután kegyelemben részesült – hazatért.
Ybl Miklós első pesti palotája Festetics György grófnak (1815–1883) készült, aki 1860-ban Vas megye főispánja, majd 1861-től főrendiházi tag lett.
A Margitszigetet Lipót császár és király 1790-ben Sándor Lipót főherceg nádor mulatóhelyéül jelölte ki, amelyért az államkincstár bérleti díjat fizetett.
Az itáliai reneszánsz villaépületészet Andrea Palladio nevéhez köthető típusát kivételes eleganciával megidéző főépület föltételezhetően a Draskovich család barokk kastélya földszintjének részbeni
A Nemzeti Múzeum körüli kert-negyedben már Ybl épülete előtt több mint fél évszázaddal is álltak lovagló helyek.
A 19. században a magyar közönség operaelőadásokat már a Rondellában, majd a Német Színházban is láthatott.
Özvegy Pálffy Pálné Károlyi Geraldine az 1860-as években vásárolta meg a nagyméretű saroktelket Ybl Miklóstól és Wechselmann Ignáctól.
Az egykori Ferenc József tér az 1830-as évek végére Hild József (1789–1867) koncepciójának köszönhetően Közép-Európa legszebb városi terévé alakult.
Az épület historizáló neoreneszánsz stílusú, néhány helyen klasszicizáló részletekkel.
Ybl Miklós hagyatékában található néhány tervlap, amely a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Rt. egykori Váci körút (mai Bajcsy-Zsilinszky út) 3.