Alkotások
Az építtető Degenfeld-Schomburg Imre gróf (1810–1883) Degenfeld Miksa Kristóf (1766–1815) és Teleki Anna grófnő házasságából született.
Az impozáns méretű és megjelenésű historizáló neoreneszánsz stílusú ház a Kálvin tér, Múzeum és Baross utca által határolt szabálytalan alaprajzú telken épült.
Dietl Lipót 1872-ben, 1978/1872. szám alatt kapott engedélyt a két különálló telek egységes terv szerinti, ikerházzal való beépítésére.
Az egységes homlokzat mögött egyesített két épülettömb valójában hét házból áll. Unger Emil és Ybl Miklós is készített a Sugár úti Építő Vállalat számára terveket.
Róth Zsigmond (1830-1885) üvegesmester, 1865-ben alapította meg önálló vállalkozását.
A pesti görögök templomának Thalherr József-féle terveit Jung József alakította át, majd valósította meg 1791–1801 között.
Az árvaház létesítése Wenckheim Krisztina grófnő (1849-1924) nevéhez fűződik.
A Budapester Bauzeitung egy 1880-as számában számol be arról, hogy Sárkány József törvényszéki elnök korábban megvásárolta az Apáczai Csere János és Dorottya utca elején, az Eötvös térre néző, rége
A királyi vár alatt elterülő várkerti épület-együttes létrejötte Podmaniczky Frigyeshez köthető, aki 1873-ban lett a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnöke.
A 19. században a magyar közönség operaelőadásokat már a Rondellában, majd a Német Színházban is láthatott.
Gróf Wenckheim Frigyes (1842–1912) unokatestvérét, Wenckheim Krisztinát (1849-1924) vette feleségül. A házaspárnak több mint 100 000 hold birtoka volt az országban, köztük Békés megyében.
E saroktelken a 19. század elején a térképeken egy kisebb U alaprajzú épületet láthatunk, melynek főtengelye a Ráday utca vonalára merőleges volt, és a mai saroktól kissé távolabb helyezkedett el.