Alkotások
A kecskeméti evangélikus gyülekezet 18. század végén épült első temploma helyén már az 1830-as években újat kívánt emelni.
Komárik Dénes Ybl e művét gótizáló romantikus kastélyépítészetének példái között tárgyalja, melynél a romantika festőibb építészeti elemei az erőteljes, lőréses torony és a meredek lépcsős oromzato
A debrő-parádi birtok számos történelmi család, köztük a Rákócziak, majd a Grassalkovichok kezén is megfordult. A helybeliek a talajból feltörő gyógyvizet már a 18.
Ybl Miklós első pesti palotája Festetics György grófnak (1815–1883) készült, aki 1860-ban Vas megye főispánja, majd 1861-től főrendiházi tag lett.
Ganz Ábrahám (1814–1867) vasöntőmester, a hazai nehézipar egyik megteremtője a fóti kastély munkálatai során került kapcsolatba Ybl Miklóssal.
Az egykori Hatvani (ma Kossuth Lajos) és a Szép utca sarkán egy kétemeletes palota állt, melyet 1828-29-ben gróf Cziráky József számára Hild József épített.
A palotát Ybl Károlyi Lajos megrendelésére kezdi el tervezni 1863-ban, majd fia, Alajos gróf megbízásából folytatja.
A kastély elődjét Zichy Imre és felesége Erdődy Terézia 1722-25 között építtette, kápolnáját 1727-ben szentelte föl a veszprémi püspök.
Ybl először Károlyi Lajos (1799-186?), majd fia, Alajos (1822-1889) megbízásából készítette el a mai Pollack Mihály tér 10. szám alatt álló telekre palotájuk terveit.
Az Akadémia palotája végleges helyének meghatározása után nyilvánvalóvá vált, hogy a rendelkezésére bocsátott telektömb nagyobb a palotához szükséges területnél, ezért Henszlmann Imre már az építés
A Magyar Tudományos Akadémia 1859-ben látványos megemlékezést szervezett Kazinczy Ferenc (1759-1831) születésének 100-ik évfordulója alkalmából.
Pest város tanácsa 1863. január 9-én járult hozzá, hogy Dlauchy Károly lakatosmester Mészáros utca 23. számú telkét kettéválasszák. A telek a mai Vámház körút és Lónyay utca sarkán található.