Tabáni bölcsőde
Épületleírás
Az intézmény Tabán területén való felállítását többen már 1880-ban szorgalmazták, mivel itt elsősorban szegényebb családok laktak, és a gyermekhalandóság aránya kiugróan magas volt. 1884. május 11-én adták át a "tabáni bölcsőház" épületét. Az eseményről több lap is beszámolt. Egyes cikkek részletes beszámolót közöltek, melyben - az ünnepségen megjelent előkelőségek felsorolásán kívül - az épületre vonatkozóan csak annyit tudunk meg, hogy az "nagy és díszes" volt.
Egy másik beszámoló az épület kápolnájáról emlékezett meg, mely "egyszerűségében igen csinos, a renessance stylban épült kis oltár összhangzatosan egyéb felszerelésével emei a benyomást, melyet a hely a szemlélőre gyakorol." Ez a cikk Ybl Miklós nevét is megemlíti, de nem mint az épület tervezőjét, hanem mint az adományozók egyikét.
Az egykori Hadnagy és Árok utca sarkán lévő, szabálytalan, nyújtott háromszög alaprajzú telekre épült fel az összetett tömegű, magas alépítményen álló, földszintes épület. Ybl Miklós szerződését nemcsak a hagyatékában fennmaradt, szignált tervek, de az építőmesterrel, Vahl Hugóval kötött szerződés is alátámasztja, mely Ybl, mint tervezőt említi meg. Az épülthez két tervvariáns készült. Míg az egyik változatban a nyújtott teleknek nagy része beépítésre került volna, a később megvalósításra került terveken az épület a háromszögű telek szélesebb felén helyezkedett el. Az épület előtt fennmaradó telekrészen kis kert került kialakításra, az ívesen lezárt telekrészt falazott kerítéssel vették körbe. Az épület szuterén szintje csak a kert és az egyik utca felé eső szakaszon került kiépítésre. Az épület hozzávetőleg V alakot formált, két oldalszárnya közötti szakaszon kis udvarral, mely inkább gazdasági célokat szolgálhatott. Az épület egy-egy utcai traktussal került kialakításra, a szétnyíló szárnyak között, a kis udvar körül a közlekedőtereket és mellékhelyiségeket elrendezve. Az alaprajz a telek adottságaihoz kellőképpen alkalmazkodott, de egyúttal az épület rendeletetés által megkövetelt célszerűségnek is eleget tett. A vakolt lábazat felett téglaburkolatú homlokzatokat a kváderkő sarokarmírozás és a vakolt keretű, félköríves ablakok tagolják. Bár az épület homlokzatai is egyszerű eszközökkel kerültek kialakításra, Ybl mindegyik homlokzatnak sajátos kialakítást adott. A telek sarokrészén elhelyezkedő kertre néző homlokzat finoman homorú ívet kapott, amely talán a kertet lezáró kerítés ívére rímelt.
Gömöry Judit
