Keresés
A két részből álló telek családi örökség részeként és vásárlással 1847-ben került a gazdag és művelt Unger Henrik (1809–1877) tulajdonába.
Ybl pályatársaihoz hasonlóan nemcsak új épületeket tervezett, legalább tízegynéhány pesti bérház átalakítása is az ő nevéhez fűződik.
A nagyméretű, kétemeletes lakóház a Visegrádi és a Sziget utca sarkán épült fel, három telek területén. A közös homlokzat mögött három önálló épület állt, három udvar körül kiépítve.
Visontai Kovách László (1827-1889) a mai Veres Pálné utca 30. számú ház helyén korábban állt épület átalakítási terveinek elkészítésével bízta meg Ybl Miklóst.
A Terézvárosban, a Podmaniczky utca 7. szám alatt álló bérház építési engedélyezési kérelmét báró Hornig Vilmosné nyújtotta be a Tekintetes Fővárosi Tanácshoz 1889 decemberében.
A Hochburg család barokk kastélyát először a Perényi család építtette át, majd a Károlyi család tulajdonába kerülve mai elrendezésének fő jellegzetességeit Koch Henrik tervei alapján, Ybl Miklós ve
Bittó István (1822-1903) a Pozsony vármegyei Sárosfáról származott.
A Veres Pálné (korábban Zöldfa) utca 12. és az Irányi (korábban Kalap) utca 25. címek alatt, a két utca sarkán egykor álló klasszicista saroképület 1858-ban került Károlyi István tulajdonába.
Ezen az aloldalon a Budapest Főváros Levéltárában őrzött Ybl-tervhagyatéknak azon lapjaiból teszünk közzé egy bő válogatást, amelyeket eddig sem a hagyaték rendezői, sem a szakirodalom nem tudott k
1858.
A kecskeméti evangélikus gyülekezet 18. század végén épült első temploma helyén már az 1830-as években újat kívánt emelni.
Zsigmondy Vilmos (1821–1888) bányamérnök, akadémikus 1868-tól indult kitartó munkája nyomán gyógyforrást tárt fel a Városligetben, amelyre a későbbiekben artézi fürdő, a Széchenyi fürdő elődje tele