Ferencvárosi római katolikus plébániatemplom

Pest Ferencváros külvárosának első, falusias templomát 1822-ben emelték, de a városrész 1865-re kinőtte. Az új, jóval nagyobb templom tervezésére három építészt is felkértek, elsőként Feszl Frigyest, majd Ybl Miklóst és Steindl Imrét. A két utóbbi Friedrich Schmidt-tanítvány közül Ybl neoromán, Steindl neogótikus templomot képzelt el, végül Yblt kérték fel a templom megtervezésére. A Wagner János vezette kivitelezési munkálatok a kiegyezés évében, 1867-ben indultak meg, 1872-ben azonban a finanszírozás nehézségei miatt félbeszakadtak. Trefort Ágoston miniszter segítségével és az Erzsébet királyné pártfogásával meginduló gyűjtés révén 1874–1879 között a második építési periódusban felépült az új plébániatemplom. A háromhajós lombard bazilikatípusba tartozó épület tervében Ybl eredetileg a szentélyből nyíló sekrestye-keresztelőkápolna-oratóriumok egységgel képezett álkereszthajót. Majd a terv módosult: az előcsarnok és az öt boltszakaszos mellékhajók után a korábbi két boltszakasz szélességében kereszthajót alakított ki Ybl, a mellékoltárok a mellékhajók hossztengelyébe kerültek, mintegy azokat lezárva. A kereszthajó egyúttal kissé ki is lépett a mellékhajók kontúrjából, szárai végébe a szélső pillérekre és két oszlopra támaszkodó három archivolton nyugvó keskeny karzatok kerültek. A kereszthajó mellett a földszinten a szentélyből a sekrestye, illetve a keresztelőkápolna nyílik, felettük egy-egy oratóriummal. A főapszisban kívülről nyíló bejáraton át két íves karú lépcsőn lehet lemenni a főszentély és a kereszthajó alatt elterülő T alaprajzú, száranként háromhajós kriptába, amely a templommal ellenkező irányba tájolt. A külsőben a főtengelyben a díszes kapuzat nyitott előtere felett egyetlen torony magasodik, felső része a csürlős sisakkal már neogótikus. Ezen kívül a mellette álló alacsonyabb toronypár egészíti ki a látványt. A pénzhiány miatt a homlokzatokon a kőből készült szerkezeti részek mellett a falfelületek téglaborításúak. A belső tér falképeit és mellékoltárképeit Than Mór és Lotz Károly festette 1879–1881 között, a faberendezést Thék Endre cége, a díszműlakatos munkákat Jungfer Gyula, az üvegablakokat Than tervei alapján Kratzmann Ede készítette. A romantikus épületplasztika Ybl fóti templomának részletképzését idézi fel, s az is, hogy az építész a környezetből az épületet egy teraszra emelte fel. A II. világháború után a templomot Gerő László vezetésével állították helyre.

Farbaky Péter