Alkotások

Azonosítatlan tervek

Ezen az aloldalon a Budapest Főváros Levéltárában őrzött Ybl-tervhagyatéknak azon lapjaiból teszünk közzé egy bő válogatást, amelyeket eddig sem a hagyaték rendezői, sem a szakirodalom nem tudott konkrét épülethez kötni. A tervrajzok bizonyára nem mind Ybl Miklós irodájában készültek, lehetnek köztük egy-egy tervezési munka előkészületei kapcsán a megbízóktól kapott, más által kidolgozott rajzok is. Bizonyára vannak köztük az Ybl Miklóssal hosszú élete során együttműködő tervezőtársak - pl. Pollack Ágoston vagy Unger Emil - keze nyomát viselő lapok is.

Református kistemplom átépítése, Debrecen

A 18. században épült templom állaga a 19. század derekára annyira leromlott, hogy fontolóra kellett venni alapos átépítését. 1842 januárjában Ybl Miklós és az akkor vele társas viszonyban álló Pollack Ágoston felmérette az épületet, majd a következő évben terveket készített. A várhatóan magas költségek miatt azonban az átépítés elmaradt. Az egyik tervváltozat a templom jelentősebb átépítésével számolt: a hosszházat félköríves apszissal, oldalterekkel és új boltozattal, a homlokzathoz csatlakozó tornyot magas gúlasisakkal látták volna el.

Rudas fürdő átépítésének terve

Ybl a Rác fürdő bővítése és a margitszigeti fürdőkomplexum terveinek elkészülte után 1876-ban a fővárostól már mint fürdőépítési szakértő kapott megbízást a Rudas fürdő bővítési terveinek elkészítésére. Ybl újra több épületből álló nagyvonalú együttest tervezett, amelynek új szárnyai körülölelték volna a török fürdő fennmaradt nyolcszög alaprajzú kupolacsarnokát. A Duna-parton a Gellérthegy lábánál hosszan elhúzódó hármas épületcsoport északi és déli tagjának középtengelyében egy-egy kör, illetve nyolcszög alakú dobról indított alacsony kupola emelkedik.

Német Színház átalakítása

A mai Vörösmarty téren állt egykor a Pesti Királyi Városi Német Színház épülete, melynek építését Johann Aman tervei szerint, Pollack Mihály kivitelezésében 1807-ben kezdtek meg. Az 1812-ben megnyitott színházépülethez a Duna felől csatlakozott a Pollack Mihály tervei szerint felépített Vigadó épülete. A színházépület már az 1838-as árvíz során megsérült, 1847. február 2-án pedig – vagy az előző esti előadás egy "eltévedt röppentyűje", vagy az újonnan kialakított fűtési rendszer hibája miatt – leégett.

Pollack Mihály síremléke

Pollack Mihály (1773-1855) építész Eger Magdolnával 1808-ban kötött második házassága révén jutott Tahiban és Tótfaluban szőlőbirtokhoz, és az ehhez tartozó egyéb ingatlanokhoz. Az 1810-es években klasszicista stílusban építette át a présházat, mely alatt dongaboltozatos pince állt. Az épület - padlófűtéssel ellátva – már hosszabb tartózkodásra is alkalmas volt. A pincében az 1980-as években még állt néhány 1815-ben készült borsajtó és néhány hordó, melyek egyikére Pollack felesége portréját faragtatta. A présházzal szemben álló ún.

Wechselmann Ignác villája

A 19. században jelentek meg Európában a nyári pihenésre szolgáló nyaralók, villák. Pest első villanegyede a század elején a Király utca folytatásában jött létre. A Városligetbe vezető főútvonal meghosszabbításában fokozatosan épült ki a mai Városligeti fasor. Wechselmann Ignác (1828–1903) porosz-sziléziai származású építőmester feltehetően Bécsből érkezett a pesti Dohány utcai zsinagóga építkezésére. A kedvező munkalehetőségek hatására 1856-ban letelepedett, majd kapcsolatba került Ybl Miklóssal.

Oldalak