Alkotások

Róth Zsigmond első bérháza

Róth Zsigmond (1830-1885) üvegesmester, 1865-ben alapította meg önálló vállalkozását. Többek között az Ybl Miklós tervei alapján 1873-ban épített Fővámház, a régi Nemzeti Színház, a Vasudvar, és a Nyugati pályaudvar építkezésének az üvegese volt.  1877-ben pedig Lang Adolf bízta meg az épülő sugárúti Műcsarnok színes ólomüveg-ablakainak az elkészítésével. Vagyonából két bérházat is építtetett, mindkettőt Ybl Miklóssal. A mára lebontott Múzeum krt. 41. szám alatti bérház harmadik emeletén lakott maga Ybl is.

Rác fürdő

Budapest világhírű fürdőkultúrája a Gellérthegy és a Duna vonalában húzódó törésvonal mentén fakadó gyógyhatású hévforrásokra támaszkodik. A budai alsó hévizek által táplált gyógyfürdő helyén már a török kor előtt is állt fürdő. A török hódoltság idején nyolcszögletű kupolacsarnokkal bővített együttest Kis fürdő néven említik, amely utóbb a környékre települt szerbekről, rácoktól kapta mai nevét. A fürdő sérülések nélkül élte át Buda 1686. évi visszafoglalását, majd egy évszázad múlva jelentősen átalakították.

Petőfi-szobor talapzata

Az Eötvös-szobor talapzatának megtervezése után Ybl Miklóst egy másik hasonló feladat is megtalálta, amely szintén a Duna-parton valósult meg. A Petőfi Sándor szoborbizottság 1860-ban magánkezdeményezésre, Kemény Zsigmond (1814–1875) lakásán alakult Reményi Ede (1828–1898) hegedűművész elnökletével. A művész néhány év alatt koncertjeivel jelentős összeget gyűjtött össze az emlékmű felállítására. A hét év múlva hivatalossá vált bizottság Izsó Miklóst (1831–1875) kérte fel a szobor elkészítésére, aki ezután európai tanulmányútra indult. 1873-ra, a költő 50.

Nemzeti Múzeum (több díszítési, átalakítási munka)

A Magyar Nemzeti Múzeum épülete 1837-1846 között épült fel Pollack Mihály tervei alapján. Ybl Miklós 1832-1835 között dolgozott Pollacknál, biztosan tudható azonban, hogy 1840-ben – Ybl müncheni tartózkodása idején – Pollack feladatot adott neki a múzeummal kapcsolatban: készítse el a díszterem kifestési tervét. Ybl a mennyezet gerendázatára firenzei quattrocento virágornamentikát, a mennyezet alatt körbefutó frízre pedig reneszánsz folyondármotívumot képzelt el. A gerendák között kazettákban a kultúra egyes területeinek szimbólumait helyezte el.

Csekonics-palota berendezése

A Kecskeméti utca 10. szám alatt állott a Csekonics József részére Hild János tervei alapján 1797-ben épített palota. Az 1838. március 15-i pesti árvíz idején a palota oly mértékig rongálódott meg, hogy az ekkor teljesen összedőlt hátsó – Magyar utcai telekhatárral is rendelkező – udvari végére Pollack Ágostonnal egy új épületrészt terveztetett a tulajdonos.

Lánchíd Rt. székháza

Az új székházat Buda város tanácsának ösztönzésére építtette a Lánchíd Társulat 1867-ben, mert korábbi házának homlokfala a Lánchíd építése után kialakított utcaszabályozási vonalat átlépte. Ybl Miklós az engedélyezési terveken, amelyeket 1867. március 28-án nyújtott be, gazdagabb architektúrával ábrázolta az épületet. Az építkezést 1869-ben fejezték be. 1870-ben a Lánchíd megváltásakor a Társulat székháza is az Államkincstár tulajdonába került. A földszinten kávéházat, majd sörházat rendeztek be, 1936-tól közigazgatási és területi bíróságok működtek az épületben.

Pesti Hazai Első Takarékpénztár bérháza (Váci körút)

Ybl Miklós hagyatékában található néhány tervlap, amely a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Rt. egykori Váci körút (mai Bajcsy-Zsilinszky út) 3. szám alatti bérház- és irodaépületének átépítésére, bővítésére vonatkozik. A Takarékpénztár fiókjait eleinte bérelt ingatlanokban nyitotta meg, de ahogy alkalmuk nyílt, saját ingatlant vásároltak. A szóban forgó földszintes épületben 1868-ban még bérlőként nyitották meg terézvárosi fiókjukat, az ingatlant ezután megvásárolták, és 1875-ben - ahogy az egykorú forrás írja - "díszesen kiépítették".

Pesti Hazai Első Takarékpénztár bérháza

Az impozáns méretű és megjelenésű historizáló neoreneszánsz stílusú ház a Kálvin tér, Múzeum és Baross utca által határolt szabálytalan alaprajzú telken épült. Az építési vállalkozó Kauser József volt. Az épületnek mind a Kálvin téri, mind a Baross utcai homlokzata 11 tengelyes volt. Bár a homlokzatok hasonlítottak, a Baross utcai oldalon az öttengelyes rizalit nem a földszintről indult, így a második és harmadik emeletet összefogó faloszlopok is erősen kiülő konzolokon álltak. A homlokzatot vízszintesen erőteljes párkányok tagolták.

Oldalak