Alkotások

Pesti Hazai Első Takarékpénztár székháza

Az épület historizáló neoreneszánsz stílusú, néhány helyen klasszicizáló részletekkel. A tizennyolc-tengelyes Károlyi Mihály utcai és a huszonkét-tengelyes Reáltanoda utcai homlokzatok legjellemzőbb részei a saroktorony, valamint a középrizalitok. A Károlyi Mihály utcai homlokzat középrizalitjának tengelyében nyílik a háromhajós, toszkán-dór oszlopokkal tagolt, keresztboltozatos kapualj. A Reáltanoda utcai homlokzaton az üzletbejáratokon kívül a hátsó, kiszolgáló bejárat nyílik.

Nákó János házának átalakítása a Franco-Magyar Bank részére

Az egykori Ferenc József tér az 1830-as évek végére Hild József (1789–1867) koncepciójának köszönhetően Közép-Európa legszebb városi terévé alakult. A másfél évtized alatt egy tervezői gondolatban, klasszicista formában született munkák a reformkori Pest fokozatosan erősödő polgárosodásának reprezentatív köz- és magánépületei. A Duna-parttól a Vigyázó Ferenc utcáig húzódó kétemeletes házak földszinti nyílásai ívesen, míg az emeletiek egyenessel záródtak. A Dunai-fronton nyolcvan méter hosszú Nákó-ház a Mérleg és Zrínyi utca közti telken, a Gresham-palota helyén állt. 1869.

Pálffy Pálné grófnő palotája

Özvegy Pálffy Pálné Károlyi Geraldine az 1860-as években vásárolta meg a nagyméretű saroktelket Ybl Miklóstól és Wechselmann Ignáctól. 1867-1869 között épült fel bérpalotája, melyet Ybl irodájával terveztetett meg. Ybl 1867. július 13-án folyamodott építési engedélyért, melyet a tanács csak néhány észrevételezett hiányosság pótlása után adott meg.

Magyar királyi Operaház

A 19. században a magyar közönség operaelőadásokat már a Rondellában, majd a Német Színházban is láthatott. A Nemzeti Színház az 1870-es években felváltva tartott drámai és operaelőadásokat, azonban az opera igényeinek egyre kevésbé felelt meg. 1872-ben Lónyay Menyhért miniszterelnök felkérésére a Nemzeti Színház igazgatója tervezetet dolgozott ki a „dalszínház” építésére. Az elhelyezésről, a lehetséges tervezőkről és költségekről a Fővárosi Közmunkák Tanácsa adott javaslatot 1873-ban. Ebben szerepelt először a Sugárút (később Andrássy út) melletti Hermina tér, ahol ma az épület áll.

Nemzeti Lovarda és Nemzeti Tornacsarnok

A Nemzeti Múzeum körüli kert-negyedben már Ybl épülete előtt több mint fél évszázaddal is álltak lovagló helyek. 1827 júniusában a Múzeum telkének északkeleti sarkára került a Nemzeti Lovagló Iskola. 1830 februárjában megalakult a Lótenyésztő Társaság, amelynek jogutódaként 1835-ben létrejött az Országos Magyar Gazdasági Egyesület. 1842-ben a lóversenyeket intéző alosztálya kivált testéből, és felvette a Pesti Lovar-egylet nevet. A Nemzeti Lovagló Iskolát az 1837 júliusában indult Múzeum építkezése miatt lebontották.

Batthyány Lajos gróf kastélya, Ikervár

Az itáliai reneszánsz villaépületészet Andrea Palladio nevéhez köthető típusát kivételes eleganciával megidéző főépület föltételezhetően a Draskovich család barokk kastélya földszintjének részbeni megtartásával épült 1847-ben, de 1850. évi leltára szerint "még befejezetlen". Az Ybl Miklós és Pollack Ágoston tervei szerint épült kastély nemcsak az együttest alkotó többi épülettől tér el karakterében, a magyarországi kastélyépítészetétől is. Részletmegoldásainak stiláris jellegzetsségei mindkét tervezőjének keze nyomát viselik.

Margitszigeti fürdőtelep

A Margitszigetet Lipót császár és király 1790-ben Sándor Lipót főherceg nádor mulatóhelyéül jelölte ki, amelyért az államkincstár bérleti díjat fizetett. Halála után József nádor birtokába került, aki a polgárok számára is nyitott pihenőhellyé kívánta alakítani. A 19. században a sziget területe a mainál kisebb volt, mellette több kisebb sziget állt (északon a Fürdősziget, délen a Buda tulajdonában lévő Festősziget). A Fürdőszigeten már az 1850-es években találtak hőforrásokat.

Festetics György gróf palotája

Ybl Miklós első pesti palotája Festetics György grófnak (1815–1883) készült, aki 1860-ban Vas megye főispánja, majd 1861-től főrendiházi tag lett. A gróf ekkor határozta el, hogy a Nemzeti Múzeum közelében építteti fel otthonát az iker-fővárosban. A múzeum díszterme 1848-ban a felsőház, míg 1861-ben a képviselőház üléseinek színtere. A kiválasztott telek szomszédságában egy bejáratott sportkomplexum – Nemzeti Tornacsarnok és Lovarda – állt, amely szintén Ybl elgondolása szerint épült 1857–1858-ban. 1862.

Oldalak