Alkotások

Danubius kút

Egykor három Ybl alkotás díszítette a Kálvin teret. Az 1860-as évek első felében készült el Geist Gáspár négy közterületre néző háromemeletes bérháza a tér belvárosi oldalán. Átellenben a Pesti Hazai Első Takarékpénztár négyemeletes iroda-bérháza egy évtizeddel később épült. Ybl Miklóst már korábban is foglalkoztatta a gondolat, hogy Budapest főbb tereit egy-egy kúttal díszítse. Amíg tervét nem tudta valóra váltani, több épületének udvarába is kutat helyezett: Róth-ház, Dlauchy-ház, Károlyi György palotabérháza, a Takarékpénztár Kálvin téri épülete.

Budapesti Építő Társulat bérháza

Pest város tanácsa 1868-ban parcellázta ki a mai Akadémia utca - Széchenyi utca - Zoltán utca - Széchenyi rakpart közötti, a Steindl Imre utca által elválasztott két épülettömböt. Mindkét épülettömböt a Budapesti Építő Társulat szerezte meg és készíttetett terveket beépítésükre. A mai Széchenyi utca 2. és az Akadémia utca 10. szám alatti épületek néhány 1869-es fennmaradt engedélyezési tervlapján Szkalnitzky Antal és Ybl Miklós, néhányon csak Szkalnitzky aláírása szerepel.

Károlyi Alajos gróf kastélya, Stomfa

Károlyi Alajos kisebb megrendelésekkel is fordult Yblhez, így többek között a Pozsony megyei Stomfán (ma Stupava, Szlovákia) lévő kastélyán is eszközöltetett vele átalakításokat. A stomfai kastély 1868-ban került a Károlyi család tulajdonába. A vizesárokkal körülvett, U alaprajzú, saroktornyos várkastélyt Ybl Ervin szerint Ybl egy tornyos, német reneszánsz stílusú szárnnyal toldotta meg, magát a meglévő épületet pedig historizáló stílusban átalakította.

Hornig Vilmos báróné bérháza

A Terézvárosban, a Podmaniczky utca 7. szám alatt álló bérház építési engedélyezési kérelmét báró Hornig Vilmosné nyújtotta be a Tekintetes Fővárosi Tanácshoz 1889 decemberében. Kérvénye szövege szerint a csatolt terveket, melyek egy háromemeletes lakház tervei, Ybl Miklós készítette és írta alá. Báró Hornig Vilmos (1842-1876) sziléziai eredetű család leszármazottja volt, felmenői Komáromban telepedtek le 1800 körül. Hornig Vilmos az 1870-es évek elején a Magyar Királyi Államvasutak általános főosztályának igazgatója volt. Fiatalon, 33 évesen halt meg, 1875-ben.

Kovách László háza

Visontai Kovách László (1827-1889) a mai Veres Pálné utca 30. számú ház helyén korábban állt épület átalakítási terveinek elkészítésével bízta meg Ybl Miklóst. Kovách László Gyöngyösön született, apja földbirtokos volt. Jogot tanult, Pest megyében lett aljegyző. Részt vett a szabadságharcban, utána hazatért Heves megyébe, saját birtokán gazdálkodott, emellett élénk szervezési tevékenységet folytatott, elsősorban különféle gazdasági társaságok, egyesületek létrehozása terén. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület választmányi tagja lett.

Budapesti Építő Társulat munkáslakóháza

A nagyméretű, kétemeletes lakóház a Visegrádi és  a Sziget utca sarkán épült fel, három telek területén. A közös homlokzat mögött három önálló épület állt, három udvar körül kiépítve. Az engedélyezési terveket az építtető nevében ketten írták alá: Ybl Miklós "építész" és egy Gyapay vezetéknevű, közelebbről ismeretlen személy. Az építési engedélyt 1869. szeptember 28-án adta ki a városi tanács. A két szélső épület tükörszimmetrikus L alaprajzzal került kialakításra.

Balassa János bérháza

Ybl pályatársaihoz hasonlóan nemcsak új épületeket tervezett, legalább tízegynéhány pesti bérház átalakítása is az ő nevéhez fűződik. Az egykori Váci út és Lázár utca sarkán egyenlőtlen szárú trapéz alakú telken álló házat Balassa János (1814–1868) sebész, a korszerű magyar sebészeti oktatás és gyakorlat megteremtője, 1858-tól az MTA tiszteleti tagja számára stilizálta. Balassa János elsők között alkalmazta műtéteknél az általános érzéstelenítést és munkássága a sebészet számos más területén is úttörő jelentőségű volt.

Unger Henrik bérháza

A két részből álló telek családi örökség részeként és vásárlással 1847-ben került a gazdag és művelt Unger Henrik (1809–1877) tulajdonába. Az építész személyének kiválasztásában fontos szerepet játszottak az emberi kapcsolatok. Az építtető Antal nevű testvére Pollack Mihálynak, Ybl mesterének egyik lányát vette feleségül. A kitűnő klasszicista építész fia, Pollack Ágoston pedig az 1840-es években társas viszonyban állt Ybl Miklóssal.

Oldalak