Alkotások

Clarisseum gyermekmenhely

1858. május 5-én gróf Károlyi István 150 magyar hold földet ajánlott fel a fóti uradalmához tartozó rákospalotai földekből a Magyar Gazdasági Egyesület használatára, és egy földműves iskola létrehozására. A testület ezt Károlyi iránti hálából Istvánteleknek nevezte el. Az 1869-től folyamatosan kiépülő istvántelki majorságban 1875-ben fiúotthont és mezőgazdasági szakiskolát nyitottak. 1882-ben a gróf Károlyi Sándorné Korniss Klára grófnő által 1870-ben alapított Első Budapesti Gyermekmenhely Egylet részt kért az istvántelki majorság telkének felső végéből.

Gloriett

Zsigmondy Vilmos (1821–1888) bányamérnök, akadémikus 1868-tól indult kitartó munkája nyomán gyógyforrást tárt fel a Városligetben, amelyre a későbbiekben artézi fürdő, a Széchenyi fürdő elődje települt. A mai Hősök terén Zsigmondy Béla (1848–1916) – Vilmos unokaöccse, az 1870-es évektől vállalkozó társa – a mélyfúrási technika szakértője egy újabb, 970 méter mélységű artézi kutat fúrt, amelyből 74 fokos magas ásványtartalmú hévíz tört fel.

Evangélikus templom, Kecskemét

A kecskeméti evangélikus gyülekezet 18. század végén épült első temploma helyén már az 1830-as években újat kívánt emelni. A templom építését 1850-ben határozták el, Yblt 1861-ben bízták meg a tervezéssel. Az elkészült terveken a költségek csökkentése miatt változtatni kellett. Az alapkőletétel 1862. július 9-én történt, ez alaklomból Székács József szuperintendens mondott ünnepi beszédet. Az építkezés befejezéséhez még 1863 folyamán is adakozást szervezett az egyház. A kivitelezést Gaál József, Halász István és Nemcsik Pál nagykőrösi mesterek végezték. A templomot 1863.

Római katolikus plébániatemplom, Nagycenk

A nagycenki plébániatemplom építésére szóló megbízást Ybl Miklós 1860 februárjának első napjaiban személyesen Széchenyitől kapta. Erről Széchenyi Hollán Ernőnek így ír: „Mert Ibel vagy tán Ibi Miklós megtudván, hogy nekem „templom" kell, tüstént felrándult, és azzal (...) már megegyeztem.

1. Mert Ő is quasi „családomhoz tartozik" már régóta — „Wahlverwandschaft" — 's tudom, hogy szeret. —

2. Mert székesfehérvári fiú, így hát ha nem is „Speck" magyar, azért fidelis hazánkfia. —

Károlyi Ede kastélyának átalakítása, Füzérradvány

Az egyemeletes, loggiákkal díszített homlokzatú, tornyos, 16-18. századi eredetűnek mondott Károlyi-kastélyt a 19. század folyamán többször átalakították, az átalakítások egy része Ybl Miklós nevéhez köthető. A kastély korábbi állapotát egy 18. századi felmérési rajzról, illetve több összeírásból ismerhetjük. A 19. század elején a kastély L alaprajzú, egyemeletes, manzárdtetős, saroktornyos épület lehetett. Károlyi Ede (1821-1879) adott megbízást Ybl számára a kastély átépítésére, 1857 előtt. Egykorú forrásból tudjuk, hogy 1859-re az Ybl tervei szerinti átalakítás már megvalósult.

Ganz Ábrahám bérháza

Ganz Ábrahám (1814–1867) vasöntőmester, a hazai nehézipar egyik megteremtője a fóti kastély munkálatai során került kapcsolatba Ybl Miklóssal. A kéregöntésű vasúti kerekéről egész Európában ismert gyáros az 1860-as évek elején gyárának és termékeinek állandó korszerűsítése mellett egy nagyszabású bérház emelését is tervbe vette. Az Akadémia területétől északra fekvő telekre Ybl Miklós 1862. június 3-án nyújtotta be építési kérelmét Ganz nevében, az engedélyt július 23-án adta meg Pest város tanácsa. Építészünk a téglány alakú telek mind a négy oldalát két menet mélységben körülépítette.

Festetics György számára tervezett lovarda, Keszthely

A Nemzeti Lovarda Pesten 1858 januárjában nyitotta meg kapuit, amelyhez Ybl két elrendezési változatot készített. Első elképzelésében a kerítéssel közrefogott lovaglótér mögé helyezte a kiszolgáló tevékenységek tereit. A manézs jobb oldalára pozícionált istállóban a középen lévő kúttól jobbra és balra a falak mentén 24 lóállás található, míg a hátsó bejárat egy hat lónak elrekesztett VIP-részlegbe nyílt. A balszárnyba kerültek a szolgálati lakások és az egyesületi helyiségek.

Dietl Lipót bérháza

Dietl Lipót 1872-ben, 1978/1872. szám alatt kapott engedélyt a két különálló telek egységes terv szerinti, ikerházzal való beépítésére. A tervlapokon és az építési engedélyben is Ybl Miklós építész neve szerepel tervezőként. A két szabályos téglalap alakú telekre Ybl két tökéletesen tükörszimmetrikus házat tervezett. A két épület egységes homlokzatot kapott, melyen a telekhatár nem jelenik meg.

Oldalak