Alkotások

Ybl Miklós bérházai

Az 1884-ben megnyitott Operaház környékén a régi fényképek tanúsága szerint még évekkel később is kisvárosias házak sorakoztak. Ybl Miklós az Opera jobb oldalán, az Andrássy úti saroktelek után következő két házhelyre nyilvánvalóan befektetési céllal két neoreneszánsz stílusú négyemeletes bérházat épített. Más jól értesült, vagyonos építészekhez és építési vállalkozókhoz hasonlóan Ybl Miklós is részt vett spekulációs vállalkozásokban. Azaz olyan telkeket vásárolt, amelyekről sejtette, hogy azok értéke a környék fejlesztése miatt belátható időn belül a többszörösére nő.

Fővámház

A magyarországi vámszedés 19. századi történetében a legfontosabb lépés a kiegyezést követő évekre tehető. Az alapját jelentő törvények 1868-ban születtek meg. 1871-ben az adó és a vámhivatalokat szétválasztották, így 1872. január 1-től számítható a független magyar vámhivatali rendszer kialakítása. A központi irányítást a pesti fővámhivatal látta el, élén a fővámigazgató állt, aki a magyar királyi pénzügyminiszternek volt felelős.

Várkerti együttes: lakóházak, bazár, kioszk

A királyi vár alatt elterülő várkerti épület-együttes létrejötte Podmaniczky Frigyeshez köthető, aki 1873-ban lett a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnöke. A királyi vár alatti terület ekkor még külvárosi jellegű volt, míg Pest kiépítése – így az Aldunasoré is – előrehaladt. A várkert fejlesztésének közvetlen előzménye – Podmaniczky elképzelésén kívül – az volt, hogy egy telektulajdonos új, nagyobb épületet kívánt emelni a kert előtt. A tervezett épület többek között korlátozta volna a kilátást.

Széchenyi Béla gróf palotája

Ybl Miklós hagyatékában harminckilenc olyan tervlap található meg, mely gróf Széchenyi Béla budai palotájának építéshez készült. A tervcsomagban található három különféle gondosan kidolgozott alaprajz, melyek mindegyike bravúros megoldást kínál a trapéz alakú, elméletileg rossz adottsággal bíró telek beépítésre. Az alaprajzok között található egy Duna-partra néző bejárattal kialakított változat, de a palota végül a Lánchíd utca felől nyíló bejárattal épült meg.

Sugár úti "öt házhely"

Ybl Miklós Unger Emil építésszel együtt készítette az Andrássy út páros oldala Nagymező utca és Nyár utca közötti épülettömbjének terveit. Unger hirtelen halála lehetett az oka annak, hogy Ybl egyedül szignálta az épülettömb terveit. A páratlan oldal Nagymező utca és Liszt Ferenc tér közötti épülettömbjének terveit is Ybl szignálta, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a két szemközti épülettömb terveit együtt tárgyalta.

Sugárúti "hét házhely"

Az egységes homlokzat mögött egyesített két épülettömb valójában hét házból áll. Unger Emil és Ybl Miklós is készített a Sugár úti Építő Vállalat számára terveket. Az építési engedélyt a tanács 1872. augusztus 10-én adta ki. A hét épület 1874 tavaszán már készen állt. Unger Emil az építkezés ideje alatt 1873-ban hirtelen meghalt, ezért Ybl Miklós vette át tőle a munka irányítását. A megépült hét házat a szakirodalom Unger Emil műveként tartja számon.

Sárkány József bérháza

A Budapester Bauzeitung egy 1880-as számában számol be arról, hogy Sárkány József törvényszéki elnök korábban megvásárolta az Apáczai Csere János és Dorottya utca elején, az Eötvös térre néző, régebbi, kétemeletes, tizenegy tengelyes Ferdinándy-féle házat, melyre Ybl Miklós 1874-ben egy emeletet épített rá és homlokzatát reneszánsz stílusban átalakította. Sárkány József 1874. január 1-jén nyújtotta be kérelmét a tanácshoz, mely szerint folyó év májusában szeretne harmadik emeleti szintet emelni Feldunasor 6. szám alatti házára.

Róth Zsigmond második bérháza

A négyemeletes, öttengelyes épület sokban hasonlított az első Róth-házhoz. Ennek homlokzatán is az első és a negyedik emelet alárendeltebb szerepet játszott, mint a második és a harmadik. Ez utóbbiakat, a két szélső tengelyt közrefogva, óriáspilaszterek kapcsolták egybe. Ugyancsak a két szélen, a második és harmadik emeleti ablakok között, medaillonokban egy-egy mellszobor kapott helyet. A második emeleti ablakok mellvédjét báboskorlát alkotta, a középső három ablakot pedig aedikula keretezte háromszögű oromzattal. A negyedik emeleten alacsony falpillérek és ablakok váltakoztak.

Oldalak