1867 - 1869

Özvegy Pálffy Pálné Károlyi Geraldine az 1860-as években vásárolta meg a nagyméretű saroktelket Ybl Miklóstól és Wechselmann Ignáctól.

1867 - 1868

Visontai Kovách László (1827-1889) a mai Veres Pálné utca 30. számú ház helyén korábban állt épület átalakítási terveinek elkészítésével bízta meg Ybl Miklóst.

A Margitszigetet Lipót császár és király 1790-ben Sándor Lipót főherceg nádor mulatóhelyéül jelölte ki, amelyért az államkincstár bérleti díjat fizetett.

1868 - 1875

A svájci származású vasöntőmester, Ganz Ábrahám (1814–1867), a magyar nehézipar egyik megteremtője vándorlásai során az osztrák fővárosból 1841 augusztusában érkezett a pesti Hengermalomba, ahol az

1868 - 1869

Ybl Miklós 1868-ban Leitner Márk Lipót papírkereskedő számára neoreneszánsz stílusú bérházat tervezett a mai Szent István tér 15. szám alatti telekre.

1868 - 1869

Fest Vilmos (1815–1879) miniszteri osztálytanácsost, akadémikust a Bazilika 1868. január 22-i beomlását követően elrendelt vizsgálatba a közmunka- és közlekedésügyi miniszter delegálta.

Pest város tanácsa 1868-ban parcellázta ki a mai Akadémia utca - Széchenyi utca - Zoltán utca - Széchenyi rakpart közötti, a Steindl Imre utca által elválasztott két épülettömböt.

1869

A Torontál vármegyében elhelyezkedő zsombolyai uradalmat 18. század végén báró Csekonics József (1754-1824) tábornok – a mezőhegyesi ménesbirtok alapítója – vásárolta meg a kincstártól.

A nagyméretű, kétemeletes lakóház a Visegrádi és  a Sziget utca sarkán épült fel, három telek területén. A közös homlokzat mögött három önálló épület állt, három udvar körül kiépítve.

Bókay János (1822–1884) orvosprofesszor bérháza kirí a Nemzeti Múzeum körüli mágnás- vagy palota-negyedben épült házak közül.

1847-ben leégett a mai Vörösmarty téren álló Német Színház épülete. Helyette a mai Erzsébet téren építettek ideiglenes színházat, mely 1848-ban elpusztult.