Alkotások

Fest Vilmos villája

Fest Vilmos (1815–1879) miniszteri osztálytanácsost, akadémikust a Bazilika 1868. január 22-i beomlását követően elrendelt vizsgálatba a közmunka- és közlekedésügyi miniszter delegálta. Feltehetően itt került közelebbi kapcsolatba egymással az építész és a megrendelő, aki szintén mérnök volt. Bécsben kezdett műegyetemi tanulmányait Pesten fejezte be. Dolgozott a Lánchíd építésénél, majd Budán építési felügyelő, 1867-ben innen került a Közmunka és Közlekedési Minisztériumba. A nyugati hegyoldalon lévő várerődítési telekre emelt villájára Fest 1868.

Nemzeti Kaszinó épületének átalakítása, berendezése

Az egykori Hatvani (ma Kossuth Lajos) és a Szép utca sarkán egy kétemeletes palota állt, melyet 1828-29-ben gróf Cziráky József számára Hild József épített. Az épületet 1859-ben vette bérbe a Széchenyi István által alapított Nemzeti Kaszinó, majd 1871-ben meg is vásárolta. Ezt követően bízták meg Yblt a palota átalakításával. Feltehetően azért is őrá esett a választás, mert már 1863-ban tervezett egy kaszinóépületet a pesti rakpartra, amely azonban nem valósult meg.

Károlyi István gróf palotájának átalakítása

A Veres Pálné (korábban Zöldfa) utca 12. és az Irányi (korábban Kalap) utca 25. címek alatt, a két utca sarkán egykor álló klasszicista saroképület 1858-ban került Károlyi István tulajdonába. Az alápincézett, egyemeletes, körülépített udvarú lakóház átalakításhoz Ybl 1865-ben készített terveket. Az eredeti épület a telek keleti oldalán lévő udvari részén, valamint az északi és nyugati utcafronton álló szárnyak alatt volt alápincézve. Az épület bejárata a hattengelyes Zöldfa utcai homlokzat negyedik tengelyében nyílott.

Lipótvárosi plébániatemplom (Bazilika)

Magas teraszon emelkedő kupolás templom, két magas, karcsú nyugati toronnyal. Alaprajza görögkereszt alakú, a sarokban kisebb kupolákkal fedett kápolnákkal, a szentély köré épített, körüljárószerűen alakított sekrestyével. Nyugati homlokzatának fő motívuma a kannelurás korinthoszi fejezetű óriáspilaszterek közé fogott diadalív, felette gazdag szobordíszű timpanonnal. A kereszthajók északi és déli homlokzatain a lunettaablak, s a középtengelyben az aedikulás kapu hasonló óriáspilaszteres, timpanonos keretezést kap.

Királyi pavilon a Budapesti Országos Általános Iparkiállításra, 1885

Ybl Miklós delegált tagként vett részt a Városligetben rendezett 1885-ös Országos Általános Kiállítás előkészítését és koordinálását irányító bizottság munkájában. A későbbiekben az építészeti ügyekért felelős szakbizottság elnökeként mintegy száz kiállítási épület építészeti kérdéseiben hozott döntést tucatnyi ismert kollégájával. 1884 tavaszán kezdeményezték a budapesti építőiparosok az uralkodói pavilon létesítését, terveinek elkészítésével Ybl a kiállítási bizottság elnöke felkérésének tett eleget.

Templomrom átalakítása mauzóleummá, Öskü

Az ösküi kerek templom a 11. század végén épült. A török időkben kipusztult települést a 18. század elején a birtokos Zichy család alapította újra és ekkor állították először helyre a templomot. Jellegzetes tetőformáját is ekkor kapta, és feltehetően egy kis harangtornyot is elhelyeztek a tetején, mely 1846-ban még állt. A 19. század közepére az épület eredete feledésbe merült, középkori török mecset átépítésének tartották. A korabeli szakirodalomban felmerült, hogy középkori vár tornya lehetett.

Színháztervek, Debrecen

A debreceni színház tervezésével Ybl több éven át foglalkozott, számos tervváltozatot készített. Első terveit 1858 után készíthette, amelyeket a következő években továbbiak követtek. Két variáns a Cegléd (ma Kossuth) utca kiszélesedő középrészéhez készült. Az első változat szerint a színház épületéhez egy közel hasonló méretű vigadó (redout) kapcsolódott volna, a két épülettömböt a tervező egy közös kocsiáthajtóval kapcsolta össze. A második – takarékosabb – változat szintén hosszú, de már egységes tömböt alkotó színházépületet ábrázol, könnyed, loggiás homlokzattal.

Waldstein János kastélya, Várpalota

A kastély elődjét Zichy Imre és felesége Erdődy Terézia 1722-25 között építtette, kápolnáját 1727-ben szentelte föl a veszprémi püspök. Első átépítésére 1775-ben került sor az épület hátsó homlokzatán elhelyezett márványtábla szerint. Ybl az épületet 1863-ban egy tűzvész után építette át, Széchenyi István közvetlen baráti körébe tartozó Waldstein-Waltenberg János megbízásából.

Oldalak