Alkotások

Bókay János bérháza

Bókay János (1822–1884) orvosprofesszor bérháza kirí a Nemzeti Múzeum körüli mágnás- vagy palota-negyedben épült házak közül. Az ország akkori politikai központja körül az ország leggazdagabb arisztokrata családjai közül a Festeticsek, Károlyiak, Esterházyak, Zichyek építettek maguknak városi palotát. A későbbiekben megjelent ugyan itt néhány vállalkozó palotája és bérháza is, de értelmiségi építtetőként Bókay gyermekgyógyász egyedül maradt. A kivitelezést Pucher József építőmester vállalta.

Birly Eduárd házának átépítése, emeletráépítése

A Rumbach Sebestyén utca és a Dob utca kereszteződésének északkeleti sarkán korábban egy egyemeletes klasszicista lakóépület állott, melyet Birly Flóris részére tervezett Hild József 1834-ben. Erre az épületre Birly Eduárd Ybl Miklóssal terveztetett egy ráépítendő második emeleti szintet, valamint a korábbi homlokzatot, illetve a földszint belső tereit is átterveztette. Budapest Főváros Levéltárában az engedélyezési tervek között fennmaradt a második emeleti alaprajzot ábrázoló engedélyezési tervlap, melyet Wechselmann Ignác építőmesterként szignált.

Arany János síremléke

Arany János (1817-1882) költő síremléke a budapesti Fiumei úti sírkert 14. parcellájának sarkán áll. Síremléke 1884-re Stróbl Alajos szobrász és Gerster Kálmán építész tervei szerint valósult meg, a síremlékhez azonban Ybl Miklós hagyatékában is találunk terveket, ahol két tervlap maradt fenn itt a síremlékkel kapcsolatban. A tervező az egyenlő háromszög alakú terület sarkait lekerekítve tervezte körülkeríteni a síremléket. A terület közepén lépcsőződő talapzaton áll az egyszerű, hasáb alakú szarkofág, alacsony, profilozott lábazattal és zárópárkánnyal.

Magyar Tudományos Akadémia palotája (pályaterv, művezetés, átalakítások)

Az Akadémia palotájának tervezésére kiírt meghívásos pályázatra Ybl 1860 októberében kapott felkérést, amit valószínűleg a Károlyi családdal való kapcsolatának köszönhet, s ami pályájának és stiláris fejlődésének fordulópontján érte.  Stiláris fejlődése a fóti templom érett és formagazdag romantikájától vezet a neoreneszánsz felé. Szinte nincs még egy építészünk, akinél a szerves fejlődés fokozatai ilyen pontosan követhetők. Éppen az Akadémia-tervsorozat egyike azon munkáinak, ahol ez az átmenet világosan látható.

Csekonics Endre gróf kastélya, Zsombolya

A Torontál vármegyében elhelyezkedő zsombolyai uradalmat 18. század végén báró Csekonics József (1754-1824) tábornok – a mezőhegyesi ménesbirtok alapítója – vásárolta meg a kincstártól. A birtok felvirágoztatását fia, János (1809-1880) kezdte meg, akit az uralkodó 1864-ben birodalmi grófi rangra emelt. A hatalmas kiterjedésű uradalomban bevezetett gazdálkodási módszereket országszerte ismerték, Zsombolya a hazai és külföldi mezőgazdasági szakemberek tanulmányútjainak egyik állomása volt. Csekonics János fia, Endre (1846-1929) az 1860-as években vette át a birtok igazgatását.

Képviselőház és felsőház, Bécs

A Bécsben építendő országház tervezésére meghívásos pályázatot írtak ki. Anton von Schmerling osztrák államminiszter 1864. július 29-én a Helytartótanácshoz írott levelében azt kérte, hogy a erre a feladatra ajánljanak neves magyar építészeket. A Helytartótanács egy hónappal későbbi válaszában első helyen Yblt nevezte meg, másodsorban Gerster Károlyt és Frey Lajost, Máltás Hugót, Wieser Ferencet, Feszl Frigyest és Szkalnitzky Antalt nevezte meg.

Kioszk, Erzsébet tér

1847-ben leégett a mai Vörösmarty téren álló Német Színház épülete. Helyette a mai Erzsébet téren építettek ideiglenes színházat, mely 1848-ban elpusztult. A második színházat 1853-ban építették fel immár kőből, ez 1870-ig állt fenn. E színház mellett épült fel a téren egy kis kioszk, Bihr József uzsonnázó pavilonja, mely egészen 1873-ig fennállt. Ekkor foglalta el helyét a Hauszmann Alajos által tervezett neoreneszánsz kioszk. Ez utóbbi kioszkhoz Ybl Miklós is készített terveket.

Római katolikus templom, Újpest

Az újpesti római katolikus egyház története 1833-ra nyúlik vissza, amikor a mai Baross utcában kápolnaépítésbe fogtak. A Károlyi István támogatásával felépült kis templom az 1880-as évekig állott fenn. Eleinte a fóti plébánia alá tartozott, majd 1870 februárjától önállóságot kapott. 1873-ban új épületet emeltek Újpesten a plébánia és az iskola céljaira, amely a miséknek is sokszor helyet adott, mivel a kápolna mérete és elhelyezkedése miatt nem volt alkalmas mindennapi használtra.

Oldalak