Alkotások

Fürdőtelep, Balatonfüred

Nyári színkör. A nyári színház épülete a fürdőtelep angolparkjában, a mai kiserdei teniszpályák helyén állt. A Kisfaludy Sándor alapította, 1831-től működő első füredi színház állapota az 1840-es évek közepére aggasztóvá vált. Ekkor merült fel az igény egy szellősebb nyári színpad megépítésére. Az új színkör körítő falai 1846-ra már álltak, befedve nem volt, rossz időben a régi színházat használták. 1858-ban felmerült az igény a korszerűsítésére: be kellene fedni, a színészeknek szobákat építeni, kialakítani a belső berendezést.

Diadalkapu, pavilon

Az Ybl- hagyatékban az 1850-es évekből két alkalmi díszépítmény terve is megtalálható. Az első az 1852. június 4-én Pest-Budára érkezett uralkodót, Ferenc Józsefet köszöntötte. A romantikus modorú kapuzat a fóti templom részletképzését idézi, ami nem meglepő, hiszen ekkor ez volt az építész fő feladata. Ugyanekkor már dolgozott első jelentős pesti bérházán, a ma is álló Unger-házon (V. Múzeum utca 7. – Magyar utca 8–10.) A kiemelkedő középrész fülkéit és az oromzatot is szobrok ékesítették. Az oldalsó két kapu fölött a magyar és a Habsburg-ház címere kapott helyet.

Károlyi-kastély, Parádsasvár

A debrő-parádi birtok számos történelmi család, köztük a Rákócziak, majd a Grassalkovichok kezén is megfordult. A helybeliek a talajból feltörő gyógyvizet már a 18. században ösztönösen használták gyógyításra. A birtokot 1825-től Kaán Henrik Sámuel és társa, Szitányi Ullmann Móric, a reformkor egyik nagyvállalkozója vette bérbe. Fejlesztéseik nyomán Parád az ország elsőrangú fürdői közé emelkedett. Gróf Károlyi György (1802-1877) 1847-ben vásárolta meg a debrői uradalmat. Halála után fia, gróf Károlyi Gyula (1837-1890) lett a közben hitbizománnyá alakított uradalom haszonélvezője.

Wenckheim-magtár, Doboz

Az igényes gazdasági épületet Ybl Miklós a dobozi Wenckheim uradalom számára tervezte, a tervet 1863. november 15-én írta alá. Az épület T alaprajzú. Az alápincézett négyszintes fő épülettömb belső terét két hajóra osztják a pillérek, homlokzatait lizénák tagolják és egyenes záródású ablakok törik át. A főtömbhöz a félkörívesen záruló alaprajzú lépcsőház bővíti, majd egy hatalmas, félköríves dongaboltozattal fedett átjáró kapcsolja a szárító szerepű zabsiló-toronyhoz.

Zichy Pál gróf kastélya, Káloz

A Káloz-nagyhörcsökpusztai egykori kastélyt 1853-60 között Zichy Paulai Ferenc (1822–1909) gróf építtette, a kutatás legújabb állása szerint Wéber Antal építésszel. Az a tény, hogy az épület 30 terve az Ybl-hagyatékban található, ám egy részüket Wéber szignálta, többféle magyarázatra vezetett. Az egyik, hogy Ybl Wéberrel együtt az épület társtervezője, a másik az, hogy Ybl egy későbbi átalakítás miatt kapta meg a terveket Wébertől.

Római katolikus templom, Rákospalota

Rákospalotán 1884-ben alakult önálló lelkészség Beller Imre lelkész vezetésével, aki 1889-ben létrehozta a Templomépítő Bizottságot. Feltehető, hogy Ybl Miklóst a tervek elkészítésére az itt 1808 óta birtokos Károlyi család kérhette fel. Ybl 1891. január 22-én meghalt. A ma álló templom építését 1891. augusztus 2-án szavazták meg egy helyi gyűlésen. A Templomépítő Bizottság 1896. október 25-én ásványi Balassa Ernő építész, MÁV főmérnök historizáló, neoromán stílusú terveit fogadta el kivitelezésre, majd a terveket és a költségvetést bemutatta a püspöknek. 1896.

Árvaház, Gyula

Az árvaház létesítése Wenckheim Krisztina grófnő (1849-1924) nevéhez fűződik. Édesanyja, Scherz Krisztina születése után nem sokkal meghalt, édesapja Wenckheim Antal József három évvel később hunyt el. A grófnő neveltetését három gyámja, köztük Göndöcs Benedek pusztaszeri apát, később gyulai plébános irányította. 1872. június 18-án házasságot kötött unokatestvérével, gróf Wenckheim Frigyessel. Ebből az alkalomból 100 000 forint adományt tett egy Gyulán felépítendő megyei árvaház számára. (A grófnő később a gyulai főgimnázium fenntartását is támogatta.)

Oldalak