Alkotások

Lónyay Menyhért villája

Lónyay Menyhért (1822-1884) politikai pályáját 1843-ban kezdte, amikor Bereg vármegye országgyűlési követe lett. 1849-50 között Párizsban élt, majd – miután kegyelemben részesült – hazatért. Ezután birtokai igazgatása mellett pénz- és hitelintézetek alapításával foglalkozott. 1867. február 20. – 1870. május 21. között az első Andrássy-kormány pénzügyminisztere, 1871. november 14-ig a monarchia közös pénzügyminisztere. Ekkor Andrássy után miniszterelnök lett, 1872. december 5-ig.

Lipthay Béla báró palotája

Az építtető Báró Lipthay Béla először Ybl Miklóst bízta meg a tervek elkészítésével. Ybl a három oldalról utcák által határolt telekre egyemeletes palotát tervezett a dunai oldalra, amelyhez kétoldalt földszintes szárnyak kapcsolódtak volna cour d’honneurt alkotva. A dunai homlokzat a Pollack Mihály téri Festetics-palota homlokzatképzésére emlékeztet. A Lipthay-palota tervén azonban a három középső tengely előtt húzódó, oszlopokon álló erkély alatt nincs főbejárat, mert ez átkerült az udvari oldalra. Az első emelet ablakai nem szegmensíves, hanem háromszögű oromzattal koronázottak.

Leitner Márk Lipót bérháza

Ybl Miklós 1868-ban Leitner Márk Lipót papírkereskedő számára neoreneszánsz stílusú bérházat tervezett a mai Szent István tér 15. szám alatti telekre. A bérház terveiből az Ybl hagyatékban egy alapozási alaprajz, egy hosszmetszeti rajz, a homlokzat vázlatrajza, metszet- és részletrajzai maradtak fenn, valamint lépcsők, díszítőrészletek részletrajzai és egy közelebbről nem azonosítható, de bizonyosan nem e telken állott gyárépület alaprajzai és homlokzati rajzai.

Kreische Antal bérháza

A háromemeletes épület a Paulay Ede (egykori Szerecsen) és a Dalszínház utca sarkán fekvő telken épült fel Brunhuber és Paulheim építészek vezetésével. A Dalszínház utcai négy, a Paulay Ede utcai homlokzat kilenctengelyes. A Dalszínház utcai homlokzat (ez tekinthető főhomlokzatnak) tengelyekit ikerablakok alkotják, a szélső tengelyek enyhe kiülésű sarokrizalitokat képeznek. Ugyanilyen ikerablak látható a Paulay Ede utcai sarokrizaliton, de a továbbiakban már egyes nyílások töltik ki a homlokzatot. A főhomlokzat a főúri palotákhoz hasonlóan hármas tagolású.

Geist Gáspár bérháza

A gyulai származású Geist Gáspár (1817–1872) édesapjától kádármesterséget tanult, majd vándorlásai során Bécsben Milly gyertyagyárában elleste a sztearingyertya-gyártás fortélyait. A negyvenes évek elején egy hasonló elven működő pesti üzem vezetője lett. 1844-ben pesti polgár, majd a következő évben feleségül vette Molnár József (1792?–1882) mészárosmester lányát. Ez időben bízta meg Gyulán élő nagybátyja, Geist Ádám sertéseinek pesti értékesítésével. Egy ideig párhuzamosan látta el gyertyagyárosi és sertéskereskedői feladatait, majd az állattenyésztést választotta.

Ideiglenes Képviselőház

A reformkorban a képviselők Pesten szándékoztak felépíteni az új országházat. Tervezésére 1844-ben pályázatot írtak ki, ám a királyi udvar az elképzelést nem támogatta. A következő lehetőség 1860-ban, az októberi diploma kiadásával kínálkozott. Az 1861-ben az uralkodó által összehívott országgyűlés a budai vár helyett a Nemzeti Múzeumban ülésezett, és eldöntötte, hogy a képviselőház számára a múzeum környékén új épületet kíván emelni. A tervezet a képviselőház ideiglenes elhelyezésére szolgált volna, a főrendiház a múzeumban tartotta üléseit.

Királyi palota

A kiegyezés után világossá vált, hogy a budai királyi palota elégtelen az udvari reprezentáció megnövekedett követelményeinek kielégítésére. Bővítése, illetve magának a gondolatnak a kiérlelése ténylegesen több lépcsőben történt. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1880. július 1.-i ülésén feliratot fogalmazott meg Ferenc Józsefhez a királyi palota bővítéséről. Eszerint a 18. századi Fegyvertár (Zeughaus) helyén két újabb szárnyat építenének, s itt helyeznék el az új fogadó-, dísz- és báli termeket.

Kazinczy Ferenc emlékcsarnok, Széphalom

A Magyar Tudományos Akadémia 1859-ben látványos megemlékezést szervezett Kazinczy Ferenc (1759-1831) születésének 100-ik évfordulója alkalmából. Ez a megemlékezés egyike volt a legkorábbiaknak azok közül, amelyeket az MTA kezdeményezett és az abszolutizmus erejének megtörését célozták. Kazinczy emlékének méltó őrzésére az Akadémia közadakozást is kezdeményezett, amely jelentős összeget eredményezett. Ennek egy részét Kazinczy széphalmi lakóházának és a hozzá kapcsolódó parknak a megvételére fordították.

Oldalak