Alkotások

Esterházy Miklós gróf majorsági épületének átalakítása, Tarján

A tatai Esterházy uradalomhoz tartozott Tarján községben található majorság egy épületéhez Ybl 1860-ban készített átalakítási és bővítési tervet gróf Esterházy Miklós számára. A korábbi épület pontos helyéről és építésének koráról, Ybl tervei szerint történt átalakítása tényleges megtörténtéről, az épület későbbi sorsáról nem rendelkezünk adatokkal. A tervet Jankó Mihálynak, gróf Esterházy Miklós meghatalmazottjának Tatán 1860. november 17-én kelt, Ybl Miklóshoz címzett levele alapján köthetjük Ybl életművéhez.

Károlyi György gróf palotabérháza (1875-1876)

E saroktelken a 19. század elején a térképeken egy kisebb U alaprajzú épületet láthatunk, melynek főtengelye a Ráday utca vonalára merőleges volt, és a mai saroktól kissé távolabb helyezkedett el. Károlyi György megbízásából Ybl Miklós 1875-1876-ban készített terveket a nagyméretű, szabálytalan alakú telek teljes beépítésére. Ybl tervein egy nagyszabású, három udvar körül kiépített épületet látható. Ez az épület részben besorolható Ybl több udvar körül kiépült palotabérházai közé, de alaprajzi megoldásait alapvetően meghatározta a telek szabálytalan formája.

Károlyi György gróf bérháza (1859-1868)

A korábban épült bérházzal kapcsolatban Ybl legkorábbi tevékenysége az udvari külső folyosó létesítése volt, 1868-ban. A külső folyosó az épület Üllői úti udvarában valósult meg, az engedélyt 1868. augusztus 27-én kapták meg az építkezésre. 1870-ben Ybl az akkor egyemeletes épületben kisebb átalakításokat tervez, és második emelettel bővíti az épületet.

Károlyi Alajos (Károlyi Lajos) gróf bérháza

Ybl először Károlyi Lajos (1799-186?), majd fia, Alajos (1822-1889) megbízásából készítette el a mai Pollack Mihály tér 10. szám alatt álló telekre palotájuk terveit. A palota 1863-1868 között épült fel. A Károlyi család tulajdonában lévő, a Nemzeti Lovardával határos telek a Pollack Mihály tértől a Szentkirályi utcáig húzódott. Míg palotájukat a téren, bérházukat a hátsó utca felől tervezték elhelyezni. Az első terveken a Szentkirályi utca 35. számú bérház három homlokzattal került volna kialakításra, a két utcai homlokzaton kívül a palotakert felé is néztek ablakok.

Károlyi Alajos (Károlyi Lajos) gróf palotája

A palotát Ybl Károlyi Lajos megrendelésére kezdi el tervezni 1863-ban, majd fia, Alajos gróf megbízásából folytatja. Az épülethez több terv készül, a koraiak mind egybefogottabb tömegképzést mutatnak, felvetődhet, hogy az épület legjellegzetesebb elemei, a rizalitot koronázó franciás jellegű, meredek hasáb alakú manzárdtetők a megrendelő kifejezett ösztönzésére születtek meg. A korai terveken a bejárat még nem a mai Pollack Mihály térről, hanem a Múzeum utcából nyílott volna, a nagyvonalú főhomlokzati árkádíves kocsialáhajtó ötlete is a későbbi terveken jelent meg.

Ganz Ábrahám síremléke

A svájci származású vasöntőmester, Ganz Ábrahám (1814–1867), a magyar nehézipar egyik megteremtője vándorlásai során az osztrák fővárosból 1841 augusztusában érkezett a pesti Hengermalomba, ahol az első pesti kupolókemence felépítője, majd az öntöde vezetője lett. 1845-ben saját üzemet indított a Vízivárosban, amelyet folyamatosan fejlesztett bevételei visszaforgatásával. Gyárában egy évtizeden át Közép-Európa első és hosszú ideig egyetlen kéregkerék-öntödéje működött. 1858-ban az egyre növekvő kereslet kielégítésére új gyárat építtetett.

Frölich Gusztáv háza

Frölich Gusztáv (1837-1891) ma is álló, Erzsébet körút 35. szám alatti háza Ybl Miklós tervei alapján 1889-ben épült fel, Kauser János kivitelezésében. Bár a szakirodalomban általában Ybl irodáját, illetve Kauser Jánost nevezik meg tervezőnek, Frölich életrajzát ismerve, feltételeznünk kell Ybl személyes közreműködését is. Frölich Pesten született, tanulmányai végeztével a család Temes megyei birtokán gazdálkodott, a Deák-párt színeiben bekapcsolódott a politikába is. Apja után megörökölte a Magyar Országos Bank alelnöki tisztjét.

Fölsinger Rezső bérháza

Fölsinger Rezső bérháza a Sugárút, az 1885-től már Andrássy Gyuláról elnevezett út belvároshoz legközelebb eső szakaszán, nem messze Ybl egyik főművétől, az Operától épült. Éppen akkor, amikor amúgy is rendkívüli nyüzsgés volt a környéken. 1876-ban ugyan megnyitották a Sugárutat, de a telkek iránt az akkori gazdasági válság fokozatos enyhüléséig lanyha volt az érdeklődés. 1880-tól viszont fantasztikus fellendülés kezdődött. Az elkövetkező három évben 84 telket vettek meg és ugyanebben a rövid időszakban 52 lakóházat emeltek.

Oldalak