Kép

Épületleírás

Pest Ferencváros külvárosának első, falusias templomát 1822-ben emelték, de a városrész 1865-re kinőtte. Az új, jóval nagyobb templom tervezésére három építészt is felkértek, elsőként Feszl Frigyest, majd Ybl Miklóst és Steindl Imrét. A két utóbbi Friedrich Schmidt-tanítvány közül Ybl neoromán, Steindl neogótikus templomot képzelt el, végül Yblt kérték fel a templom megtervezésére. A Wagner János vezette kivitelezési munkálatok a kiegyezés évében, 1867-ben indultak meg, 1872-ben azonban a finanszírozás nehézségei miatt félbeszakadtak. Trefort Ágoston miniszter segítségével és az Erzsébet királyné pártfogásával meginduló gyűjtés révén 1874–1879 között a második építési periódusban felépült az új plébániatemplom. A háromhajós lombard bazilikatípusba tartozó épület tervében Ybl eredetileg a szentélyből nyíló sekrestye-keresztelőkápolna-oratóriumok egységgel képezett álkereszthajót. Majd a terv módosult: az előcsarnok és az öt boltszakaszos mellékhajók után a korábbi két boltszakasz szélességében kereszthajót alakított ki Ybl, a mellékoltárok a mellékhajók hossztengelyébe kerültek, mintegy azokat lezárva. A kereszthajó egyúttal kissé ki is lépett a mellékhajók kontúrjából, szárai végébe a szélső pillérekre és két oszlopra támaszkodó három archivolton nyugvó keskeny karzatok kerültek. A kereszthajó mellett a földszinten a szentélyből a sekrestye, illetve a keresztelőkápolna nyílik, felettük egy-egy oratóriummal. A főapszisban kívülről nyíló bejáraton át két íves karú lépcsőn lehet lemenni a főszentély és a kereszthajó alatt elterülő T alaprajzú, száranként háromhajós kriptába, amely a templommal ellenkező irányba tájolt. A külsőben a főtengelyben a díszes kapuzat nyitott előtere felett egyetlen torony magasodik, felső része a csürlős sisakkal már neogótikus. Ezen kívül a mellette álló alacsonyabb toronypár egészíti ki a látványt. A pénzhiány miatt a homlokzatokon a kőből készült szerkezeti részek mellett a falfelületek téglaborításúak. A belső tér falképeit és mellékoltárképeit Than Mór és Lotz Károly festette 1879–1881 között, a faberendezést Thék Endre cége, a díszműlakatos munkákat Jungfer Gyula, az üvegablakokat Than tervei alapján Kratzmann Ede készítette. A romantikus épületplasztika Ybl fóti templomának részletképzését idézi fel, s az is, hogy az építész a környezetből az épületet egy teraszra emelte fel. A II. világháború után a templomot Gerő László vezetésével állították helyre.

Farbaky Péter   

Bibliográfiai adatok

Kurtz Vilmos: A Budapest-ferencvárosi római kath. plébániatemplom: történeti vázlat. Budapest, 1879.

Schoen Arnold: A belső-ferencvárosi róm. kat. plébániatemplom. Magyar Főváros III (1940), 23. sz. 3–4.

Ybl Ervin: Lotz Károly élete és művészete. Budapest, 1938, 173–185, 451–453.

Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956, 52–55, 159–161.

Ybl Miklós építész 1814–1891. Szerk: Kemény Mária, Farbaky Péter. Budapest, 1991. (Kiállítási katalógus) 229–230.

Ybl Miklós. Vál. és szerk.: Gerle János és Marótzy Kata. Budapest, 2002. (Az építészet mesterei) 66–70.

Székely Gábor: Ybl Miklós templomépítészete. Credo. XX. (2014) 3. sz. 14-27. 

Rozsnyai József: Ybl Miklós 1860-as évekbeli műveinek előképeiről és stíluskapcsolatairól. Ars Hungarica. XL (2014) 529-530.

Tervezés ideje
1865 - 1881
Építés ideje
1857 - 1881
Mai településnév
Budapest
Korabeli cím
Templom tér
Mai cím
IX. Bakáts tér
Építtető
Pest város közönsége
Tervező
Ybl Miklós
Kivitelező
Wagner János
Tervek levéltári jelzete
Épülettípus
templom
Geofield

Tervrajzok

Belső részletek