Keresés
Károlyi Alajos kisebb megrendelésekkel is fordult Yblhez, így többek között a Pozsony megyei Stomfán (ma Stupava, Szlovákia) lévő kastélyán is eszközöltetett vele átalakításokat.
Károlyi Sándor az egykori bencés templom és kolostor középkori épületegyüttesét alakíttatta át, amikor a török kiűzése után ferenceseket telepített le Kaplonyban.
A település 1819-ben királyi adományozás révén vált a József nádor tulajdonává. A kastély 1820-1827 között Pollack Mihály tervei szerint épült fel.
A pesti görögök templomának Thalherr József-féle terveit Jung József alakította át, majd valósította meg 1791–1801 között.
A romantikus részleteket is mutató klasszicista, egyemeletes, részben nyereg-, részben lapos manzárdtetővel fedett kastély északnyugat-délkeleti irányban hosszan elnyúló fő tömegének parkra néző, f
Az árvaház létesítése Wenckheim Krisztina grófnő (1849-1924) nevéhez fűződik.
Rákospalotán 1884-ben alakult önálló lelkészség Beller Imre lelkész vezetésével, aki 1889-ben létrehozta a Templomépítő Bizottságot.
A Sárbogárd-nagyhörcsökpusztai egykori kastélyt 1853-60 között Zichy Paulai Ferenc (1822–1909) gróf építtette, a kutatás legújabb állása szerint Wéber Antal építésszel.
Az igényes gazdasági épületet Ybl Miklós a dobozi Wenckheim uradalom számára tervezte, a tervet 1863. november 15-én írta alá. Az épület T alaprajzú.
Gróf Wenckheim Frigyes (1842–1912) unokatestvérét, Wenckheim Krisztinát (1849-1924) vette feleségül. A házaspárnak több mint 100 000 hold birtoka volt az országban, köztük Békés megyében.
A debrő-parádi birtok számos történelmi család, köztük a Rákócziak, majd a Grassalkovichok kezén is megfordult. A helybeliek a talajból feltörő gyógyvizet már a 18.
Az Ybl- hagyatékban az 1850-es évekből két alkalmi díszépítmény terve is megtalálható. Az első az 1852. június 4-én Pest-Budára érkezett uralkodót, Ferenc Józsefet köszöntötte.