Alkotások
E saroktelken a 19. század elején a térképeken egy kisebb U alaprajzú épületet láthatunk, melynek főtengelye a Ráday utca vonalára merőleges volt, és a mai saroktól kissé távolabb helyezkedett el.
Ybl Miklós hagyatékában található néhány tervlap, amely a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Rt. egykori Váci körút (mai Bajcsy-Zsilinszky út) 3.
Ybl a Rác fürdő bővítése és a margitszigeti fürdőkomplexum terveinek elkészülte után 1876-ban a fővárostól már mint fürdőépítési szakértő kapott megbízást a Rudas fürdő bővítési terveinek elkészíté
A négyemeletes, öttengelyes épület sokban hasonlított az első Róth-házhoz. Ennek homlokzatán is az első és a negyedik emelet alárendeltebb szerepet játszott, mint a második és a harmadik.
1871. február 2-án 58 éves korában elhunyt báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke.
Az újpesti római katolikus egyház története 1833-ra nyúlik vissza, amikor a mai Baross utcában kápolnaépítésbe fogtak.
Egykor három Ybl alkotás díszítette a Kálvin teret. Az 1860-as évek első felében készült el Geist Gáspár négy közterületre néző háromemeletes bérháza a tér belvárosi oldalán.
Károlyi Alajos kisebb megrendelésekkel is fordult Yblhez, így többek között a Pozsony megyei Stomfán (ma Stupava, Szlovákia) lévő kastélyán is eszközöltetett vele átalakításokat.
A kiegyezés után világossá vált, hogy a budai királyi palota elégtelen az udvari reprezentáció megnövekedett követelményeinek kielégítésére.
Fölsinger Rezső bérháza a Sugárút, az 1885-től már Andrássy Gyuláról elnevezett út belvároshoz legközelebb eső szakaszán, nem messze Ybl egyik főművétől, az Operától épült.
Az Eötvös-szobor talapzatának megtervezése után Ybl Miklóst egy másik hasonló feladat is megtalálta, amely szintén a Duna-parton valósult meg.
Az Erzsébet Sósfürdő a mai Tétényi úti Szent Imre kórház területén állt, itt tárták fel az Erzsébet -, az Ilona- és a Hunyadi Mátyás-forrást.
A háromemeletes épület a Paulay Ede (egykori Szerecsen) és a Dalszínház utca sarkán fekvő telken épült fel Brunhuber és Paulheim építészek vezetésével.
Arany János (1817-1882) költő síremléke a budapesti Fiumei úti sírkert 14. parcellájának sarkán áll.
Ybl Miklós hagyatékában harminckilenc olyan tervlap található meg, mely gróf Széchenyi Béla budai palotájának építéshez készült.