Alkotások
A magyarországi vámszedés 19. századi történetében a legfontosabb lépés a kiegyezést követő évekre tehető. Az alapját jelentő törvények 1868-ban születtek meg.
Lónyay Menyhért (1822-1884) politikai pályáját 1843-ban kezdte, amikor Bereg vármegye országgyűlési követe lett. 1849-50 között Párizsban élt, majd – miután kegyelemben részesült – hazatért.
A 19. században jelentek meg Európában a nyári pihenésre szolgáló nyaralók, villák. Pest első villanegyede a század elején a Király utca folytatásában jött létre.
A település 1819-ben királyi adományozás révén vált a József nádor tulajdonává. A kastély 1820-1827 között Pollack Mihály tervei szerint épült fel.
Az építtető Degenfeld-Schomburg Imre gróf (1810–1883) Degenfeld Miksa Kristóf (1766–1815) és Teleki Anna grófnő házasságából született.
Az impozáns méretű és megjelenésű historizáló neoreneszánsz stílusú ház a Kálvin tér, Múzeum és Baross utca által határolt szabálytalan alaprajzú telken épült.
Dietl Lipót 1872-ben, 1978/1872. szám alatt kapott engedélyt a két különálló telek egységes terv szerinti, ikerházzal való beépítésére.
Ybl Miklós Unger Emil építésszel együtt készítette az Andrássy út páros oldala Nagymező utca és Nyár utca közötti épülettömbjének terveit.
Az egységes homlokzat mögött egyesített két épülettömb valójában hét házból áll. Unger Emil és Ybl Miklós is készített a Sugár úti Építő Vállalat számára terveket.
Róth Zsigmond (1830-1885) üvegesmester, 1865-ben alapította meg önálló vállalkozását.
A pesti görögök templomának Thalherr József-féle terveit Jung József alakította át, majd valósította meg 1791–1801 között.
A Budapester Bauzeitung egy 1880-as számában számol be arról, hogy Sárkány József törvényszéki elnök korábban megvásárolta az Apáczai Csere János és Dorottya utca elején, az Eötvös térre néző, rége
Az árvaház létesítése Wenckheim Krisztina grófnő (1849-1924) nevéhez fűződik.
A királyi vár alatt elterülő várkerti épület-együttes létrejötte Podmaniczky Frigyeshez köthető, aki 1873-ban lett a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnöke.
A 19. században a magyar közönség operaelőadásokat már a Rondellában, majd a Német Színházban is láthatott.
Gróf Wenckheim Frigyes (1842–1912) unokatestvérét, Wenckheim Krisztinát (1849-1924) vette feleségül. A házaspárnak több mint 100 000 hold birtoka volt az országban, köztük Békés megyében.